Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Bariska István: Az Entwurf és a Kőszegi Bencés Algimnázium
Sajnos ennek a dolgozatnak a keretei nem engedik meg, hogy részletezzük az Entwurf kőszegi bevezetésének folyamatát és problémáit. Két dologra azonban ki kell térnünk. Ezek egy része egyébként is egyszerű posztulátum. Azaz olyan főhatósági követelmény, amelyen nem lehet vita (pl. a nyilvánosság, a tannyelv ügye, feltételei, a gimnáziumi ügyiratok: iktatókönyv, értekezleti jegyzőkönyvek, anyakönyvek, osztálykönyv, taneszközjegyzék felállítása). Ez utóbbiak a polgári kori iskolai adminisztráció alapjai lettek később is. Ott azonban, ahol megengedő szabályozással van dolgunk és a helyi tantestületnek az alkalmazásban bizonyos szabadságot biztosít az Entwurf, vagy éppen ellenállásba ütközik a végrehajtás, ott más a helyzet. A rendeleti kormányzás és a helyi rendi gimnázium Az úgynevezett rendeleti kormányzás eszközeiben szinte kimeríthetetlen volt. Azt tudjuk, hogy az Entwurf 110. paragrafusa elrendelte az iskolaügyi hatóság tanári testületet érintő rendelkezéseinek kihirdetését. Ezeket be is kellett építeni a mindenkori konferencia-jegyzőkönyvekbe. A kőszegi bencés rendi algimnáziumba alkalmasint 5-10 főhatósági közlés érkezett havonta, de volt olyan, amikor 22 rendeletet, utasítást, ajánlást vagy hivatalos értesítést kellett egyszerre jegyzőkönyveztetni.35 Ennél azonban még több volt azoknak a leiratoknak a száma, amelyeket a főhatóságok valamelyik szintjéről küldték le a benne foglaltak végrehajtására. Ilyenkor nem jegyzőkönyvekbe vezették be, hanem az általános iratokhoz csatolták azokat. Persze legtöbbször mindkét rögzítést (az iktatást és a jegyzőkönyveztetést is) elvégeztették. Ez a többszintű (udvari, minisztériumi, kerületi) kormányzás olyan hatalmas többletmunkára szorította a kőszegi igazgatót és testületét is, amelyre sem előtte, sem utána nem volt példa. Az iskola és a kormányzati tiltások Egy korszakot — annak véglegesnek vélt berendezkedését — semmi sem jellemez jobban, mint az új hatalom tiltásai. így volt az a neoabszolutizmus tárgyalt korszakában is. Ebből nyújtunk most át egy csokorra valót. A legfájdalmasabbak a magyar szellem és nyelv elleni intézkedések voltak. Hogy a konferencia jegyzőkönyveinek nyelve német lett, az valószínűsíti, hogy azokon 35 Konf. jgyzk. Nr. 1. Kőszeg, 1852. október 27. Ez a jegyzőkönyv jó példa a rendelet és utasításdömping jelenségének igazolására. 268
