Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Bariska István: Az Entwurf és a Kőszegi Bencés Algimnázium

valóban németül is kellett értekezni.36 Az igaz, hogy a latint is megengedte a kerületi főispán rendelete, de a magyart már nem. Még ennél is drámaibb volt a tananyag elnémetesítése. Tudjuk, ez a kőszegi algimnázium német tannyelvüsé- gének elrendelése után nem volt újság, de mindezt megélni és végrehajtani egy alapjában magyar szellemű rend számára keserű dolog lehetett. Amikor a történelem és a statisztika (földrajz) tanára, Witzmann Gyula az Osztrák Monarchia új berendezkedésének térképét kérte, akkor már eldőlt, hogy a rend kőszegi testületé magyar történelem és statisztika (földrajz) tanításáért folytatott küzdelmében alulmaradt.37 Pedig ez volt a testület egyik feltétele Steme 1850. júliusi szemléjekor annak fejében, hogy az új rendszert bevezethessék. A két korábbi tanügyi kódex (Ratio Educationis) még „Magyarország” és a „haza” megismerését is tantervi követelményként fogalmazta meg.38 Most az egy tárgyba vont történelem és földrajz esetében az Ausztria és az osztrák állam történelmén belül jelenik meg a felső két osztályban a „saját szülőhazára” való hivatkozás. A tankönyvtiltásoknak szinte külön rovatot kellett nyitni. A tan- könyvhasználatot egyébként az Entwurf 54. paragrafusa szabályozta, de egyetlen egy ügyben nem érkezett annyi külön rendelkezés és utasítás, mint éppen a tankönyvek és más könyvek tárgyában. Szó sem lehetett azoknak a tankönyvek használatáról, amelyek „a legutóbbi forradalmat tárgyalják”.39 Tegyük hozzá, minden magyar szellemű könyvre igaz volt ez. Még azokra is, amelyekből nem tanítottak a bencések. így esett áldozatul például a Stancsics (Táncsics) Mihály a „Magyarok története” című könyve, a Ballagi-féle „Német olvasókönyv”, Toldy Ferenc: „Ungarische Chrestomathie (Magyar Szöveggyűjtemény)” című munkája vagy éppen a Kecskeméti-féle a „Reformáció története Magyarországon és bevezetés a szentírásba” című mű. Lehetne sorolni a példákat még betiltott osztrák szerzőre is. Ám, itt a kőszegi bencés gimnáziumban a legfájdalmasabb nem az eddig is kiszorult és tiltott magyar könyvek sorsa volt. Sokkal inkább az, hogy a templomban letiltották a diákok ajkáról a magyar nyelvű egyházi énekeket. Helyettük Ferdinand Kloss 1852-ben Bécsben megjelent: „Hymni sacri in ceas reg. gymnasiis cantari soliti ad justam normam quattour vocum (A szokásos négy hangra írt szent himnuszok és ünnepi énekek a cs. kir. gimnáziumokban)”

36 Hauer rendeleté a konferencia német nyelvűsége ügyében. Ált. ir. Nr. 23., Sopron, 1850. december 23.

37 Konf. Jgyzk. Nr. 4. Kőszeg, 1851. január 4. az Osztrák Monarchia térképének megrendeléséről.

38 Ratio Educationis: mint a 30. sz. jgyz. 125. és 261. o., valamint az Entwurf idézett kiadása 33. sz. jgyz. 49-50. o.

39 Ált. ir. Nr. 139. Sopron, 1851. november 10.

269