Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Bariska István: Az Entwurf és a Kőszegi Bencés Algimnázium

szóló döntést.23 A leiratból világossá vált, hogy a bencés tantestületnek a magyar anyanyelvű tanulók jelentős többségére alapított reménye szertefoszlott.

Ez a felsőbb határozat arra hivatkozott, hogy az intézet nem fog tudni különben megfelelni Kőszeg és környéke (Umkreis) németsége kívánalmainak, de lényegében a „Magyar koronatartomány oktatásügye ideiglenes szervezete alapelvei határozatainak (den Bestimmungen der Grundsätze über provisorische Organisation des Unterrichtswesens in dem Kronlande Ungarn)”. Ha eddig nem, akkor most minden világossá vált a kőszegi bencés tantestület számára. Ferdinand Steme cs. kir. tanfelügyelő júliusi kerületi szemleútján a kőszegi intézetet is tehát az oszthatatlan ausztriai örökös monarchiába betagolt magyar koronatartomány (Kronlande) oktatásügye érdekei szerint kezelte. Azaz a „magyar koronatartomány” soproni kerületének iskoláit tehát a cs. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter által 1849. október 9-én aláírt, és Karl von Geringer magyarországi polgári kormánybiztos által egy hónap késéssel közreadott „alapelvek (Grundsätze)” hatálya alá „rendelte”. Ezzel a helyi gimnázium bencés tanárainak másik illúziója is szertefoszlott: az eredeti alapításból folyó jogszerű működésre, a folytonosságra vonatkozóan. Ennek azért volt nagy jelentősége, mert az Entwurf bevezetését, a magyarországi középszintű oktatás osztrák mintájú újjászervezését de iure az „alapelveknek” az olmützi alkotmányra való hivatkozásával alapozták meg.

A nyelvi rendelet és annak háttere

Valójában minden nyelvi változás a fentiekből következett a kőszegi bencés gimnáziumban is: a német tanítási nyelv (Schulsprache) bevezetése, a magyar nyelvnek nem kötelező (unobligates Sprachstudium) tantárggyá minősítése, a tanárok német nyelvű esküszövegének kötelezővé tétele, a tantestületi értekezletek (konferenciák) jegyzőkönyveinek és a teljes iskolai ügyvitel német nyelvű szerkesztése, a magyar nyelvű egyházi énekek latin nyelvű himnuszokkal történő felcserélése. Az „alapelvek” német nyelvű érvénye utolérte persze a tankönyvek, továbbá az iskolai törvények, azaz a rendtartás, a beadványok, a bizonyítványok nyelvét is.24

23 Szabad György: Politikai magatartásformák az 1850-es években — Az önkényuralom kiszolgálói. In: Magyarország története. 1848-1890. 1979. I. k. Bp., 488. o., valamint Hauer István leirata a német tannyelvről. Konf. Jgyzk. Nr. 2. Kőszeg, 1850. március 18.

24 A tannyelvre vonatkozó leiratok megtalálhatók a kőszegi bencés algimnázium idézett általános iratainak és a tantestületi konferenciák jegyzőkönyveinek 1850-1854 között született forrás263