Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Bariska István: Az Entwurf és a Kőszegi Bencés Algimnázium
De az „alapelvek” adminisztratív kiterjesztésében született meg a tanügynek az az újjászervezése (Neuorganisation), amelynek mibenlétét a kőszegi testület igazgatója és tagjai valószínű Ferdinand Sterne cs. kir. tanfelügyelő 1850. júliusi szemléjén még nem ismerhették. És ez volt az oktatás nyelve megváltoztatásának hátterében is. Máskülönben ugyanis nem írhatták volna le a fent idézett jegyzőkönyvben, hogy az újjászervezésnek mindössze annyi feltételt szabnak, hogy görög nyelv és a magyar történelem-statisztika (földrajz) tantárgyak tanítása helyére kerüljön. Ezúttal csak annyit jegyzünk meg: a tantestületnek a tanfelügyelői szemlén tapasztalt jóhiszemű reagálása mutatja a legjobban, hogy azon 1849/1850-es tanév végén még valóban nem tudatosodott a kőszegi bencések között az osztrák mintájú újjászervezés hordereje. Még 1850 szeptemberében sem, amikor pedig Finck Justin igazgató a testületnek kihirdette a már emlitett reorganizációs rendeletet. A nyilvánossági jog és intézeti reform Amikor I. Ferenc császár 1802 novemberében többek között a bencés rendet is visszaállította, a visszaszármaztatott birtok fejében kötelezte a rendet a nyilvános oktatásra. A nyilvánossági jogot Mária Terézia a Ratio Educationisban fektette le, amelyben az egész tanügyet uralkodói hatáskörbe utalta, majd 1806-ban I. Ferenc a királyit (álladalmit) „katolikussá” minősítette. Ezekkel vált az oktatás „állami érdekűvé”, amely az akkor még monopolizált egyházi oktatás érdekeit óhatatlanul meg is szorította. Az iskolafenntartás jogával működő, a törvényes feltételekkel rendelkező egyházi (katolikus) fenntartású intézetek azonban éppoly nyilvánosak lettek, mint az állam hasonló szintű iskolái. így lett a kőszegi gimnázium még a piarista korszakban „királyi (katolikus) gymnasium”, és maradt meg eme „álladalmi, nyilvános jellege”, amikor a bencések az 1815/1816-os esztendőben az oktatást ott átvették. Nyilván nem véletlen, hogy 1852-ben, a bencés nyilvános oktatás 50. évfordulóján a nagyhéten szokásos három napos lelkigyakorlatokat Kőszegen is jubileumi lelkigyakorlatokká (Jubiläums-Andachtsügungen) nyilvánították.25 A kőszegi bencés gimnázium 1850/1851-ben „Kaiserlich-königliches Günser Gymnasium (Császári és Királyi Kőszegi Gymnasium)” lett. S minthogy a hatosztályos középiskolát négyosztályossá szervezték át, az új rendszerben a anyagában. Minthogy nemcsak helyi érvényű döntések sorozatáról van szó, ezért egyúttal a szoros helyi forráshivatkozást elhagyjuk. 25 Konf. Jgyzk. Nr. 8. 1852. május 5. 264
