Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Bariska István: Az Entwurf és a Kőszegi Bencés Algimnázium

tettek. Még nézni is rossz azt a folyamatot, ahogy ezek a dokumentumok lassan a rendeletek és az utasítások puszta felsorolásává válnak.

Ez 1849/1850-es állapotokról jó képet mutat az iskolaév végén tett „tanodái szemle” (Schulbereisung) jegyzőkönyve. Ferdinand Steme iskolaügyi tanácsos és tanulmányi felügyelő — aki 1849 decemberében váltotta fel Deáky Zsigmon- dot, a volt Győri Tanulmányi Kerület főigazgatóját — tizenkét pontban foglaltatta össze Spáth Fulgent kőszegi igazgatóval a látogatás szempontjait: az intézet jellege, az épület és annak fenntartása, az ösztöndíjalapítványok és taneszközök, a gimnázium fő-, illetve algimnáziummá alakításának akadályai, az intézet tanulólétszám és azok nemzetiségi összetétele, a város és a vármegye lakossága és nemzetiségi összetétele, a vegyes tannyelvű oktatás elve, a tannyelv megválasztása, az új tanrendszer alkalmazása és akadályai, az új tanrendszer elleni kifogások, valamint egyéb észrevételek.18

A bencés rendi testület ebből értette meg, hogy a változás odafenn el volt döntve. Nem hitte még, de megértette. Azt vélelmezte, hogy ebben a bencés rendet valódi partnernek tekintik Bécsben. Ezért a „12 pontokra” fogalmazott válaszaiban jobban hitt, mint a bécsi adminisztráció eltökéltségében. A kőszegi intézet álladalmi jellege, a Szent Benedek-rend által fenntartott kőszegi belvárosi gimnáziumi épület, a Kőszegre is kiterjesztendő közalapítványok, a város által kezelt magánalapítványok ügye, valamint a tanárok magánkönyvtára, mint működési biztosíték nem okozott vitát a bécsi és soproni cs. kir. főhatóságok és a bencések között. Viszont érzékelhető rejtett konfliktusokat gerjesztett a többi kérdés különböző megítélése. A kőszegi testület egyetértett ugyan azzal, hogy a mesterségre és kereskedelemre előkészítő reáltanodára Kőszegen nagy szükség volna. Airól azonban láthatóan hallani sem akarnak, hogy a gimnáziumot alakítsák át erre a célra, hiszen azt „nehezíti egy tanárnak hiánya, ki a tanodában elő nem adandó tantárgyakat tanítaná”. A kőszegi bencések alapítványhiány miatt nem tudják vállalni a főgimnáziummá alakítást, de az algimnázium megtartásának semmi akadályát nem látták. A tanulók létszáma és nemzetiségi összetétele voltaképpen ténykérdés, hiszen a 160 fős átlagszámnál jóval magasabb tanulólétszámot mutatott ki 1847/1848-ig a kőszegi intézet.19 Ebből az évből 100 magyar, 42 német, 12 horvát, 2 vendus (szlovén vagy vend) és 4 zsidó

18 A Stcmc-félc tanodái szemle jgyzk. Kőszeg, 1850. július 31. Uo. szám nélkül, valamint Deáky Zsigmond főigazgató állása cs a Győri Tanulmányi Kerület megszüntetésére vonatkozó értesítés. Győr, 1849. december 10., Konf. Jgyzk. 3. sz. ülés.

19 1815/1816— 1847/1848-as tanév közötti a létszám 192-300 között mozgott, jobbára a 250 fő körül inkább. Holler Engelbert: i. m. 7-9. o.

260