Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Bariska István: Az Entwurf és a Kőszegi Bencés Algimnázium
nemzetiségű tanulót tartottak nyilván. A tanulói létszám még csak az intézet átmentésének érvei közé tartozott, de a nemzetiségi megoszlás kimutatása az oktatási nyelvért, a tannyelvért folyó harc része volt már. A beiskolázási körzet alapadatai, így a város és a vármegye lakosságának adatai — amelyek persze nem fedték ténylegesen a körzet nagyságát — ugyancsak ebbe a körbe tartoztak. Kőszeg városának ekkor 6258 lakosa volt, ebből „4786 német, 1003 magyar, 140 zsidó, 10 horvát, 2 cseh, 1 tót, a többi távol van”. Vármegyei adatokat nem tudtak a bencések produkálni, a városi adatok azonban érdekes módon éppen az ellenkezőjét bizonyították annak, amit a tanulói nemzetiségi arányban láttunk a magyar és német elem között. Úgy tűnik, a városi adatokkal a bencések el is veszítették ezt a küzdelmet. Ezek után a tantestület nyilván már csak a vegyes tannyelvért szállhatott volna síkra; ráadásul annak a vármegyei statisztikának az alapján, amit nem is tudott bemutatni. De nem ez történt, hanem — nyilván az intézeti adatok alapján — végül is a magyar nyelv használatát kérte, hivatkozva a magyarlakta vidékekről érkező magyar tanulói többségre.20 Az utolsó három kérdés lényegében az Entwurf, az „új tanrendszer” bevezetésére vonatkozott. Nem tudni, vajon ismerték-e ekkor a rend kőszegi tagjai az <- Entwurf anyagát, hiszen rendkívül optimista módon ítélték meg az „új rendszer egész terjedelmében” történő alkalmazhatóságát. Persze azzal a megszorítással, hogy csak hat év múlva lehet kivitelezni, mondván, „mert abban több tantárgy jő elő, mely Magyarországban eddig nem taníttatott”. S hogy milyen kifogásokat emelnek, feltételeket szabnak a helyi tanárok a bevezetés ügyében? Azt, hogy a görög nyelvet rendkívüli tantárgyként, a „speciális osztrák történet és statisztika” (földrajz) helyett Magyarország történetét és statisztikáját (földrajzát) tanítsák. Végül az egyebek között azt kívánta a testület, hogy csak addig használják az osztrák tankönyveket, amíg a magyar tankönyveket pótolják. A cs. kir. tanfelügyelői látogatás láthatóan minden lényeges kérdést felvetett, ami akkor az iskola átalakítását érinthette. Nem válaszolt mindenre, de legalább megfogalmazta azt. Igaz, a bencés rend szempontjából, de ez legalább az egyik fél álláspontját világossá tette. A gyengébb felét, persze. Hiszen nem tulajdonított nagyobb jelentőséget annak, hogy az iskolaév során (1849. november 7 - 1850. július 31.) Bécs megalapozta a teljes fordulatot: az osztrák tanulmányi felügyelői rendszer bevezetésével, a tankönyvrevízióval a használatban lévő tankönyvek listája alapján, a német oktatási nyelv bevezetésének előkészítésével, a tényleges újjászervezés előtti figyelmeztetésekkel a tárgyak gyakorlatias 20 Zibolen Endre: Az Organisationsentwurf és a nyolcosztályos magyar gimnázium. In: Entwurf 34. sz. jgyz. 16. o. 261
