Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Mónus Imre: A hajdúböszörményi református iskolaszék története
MÓNUS IMRE A HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI REFORMÁTUS ISKOLASZÉK TÖRTÉNETE A tanügyigazgatás állami megszervezésének gondolata a felvilágosult abszolutizmussal jelentkezett. Az 1723. évi törvény az iskolák és a nevelés felügyeletét, valamint a vármegyei hatóságok oktatásügyi tevékenységének ellenőrzését a helytartótanács hatáskörébe utalta. Minthogy a Helytartótanács ilyen irányú munkája formális volt, a tanulmányi felügyelet szakszerű ellátásáról nem beszélhetünk. A tanügyigazgatás egységes felügyeleti rendszerét Mária Terézia valósította meg. Elgondolása az 1777-ben megjelent első Ratio Educationisban öltött testet, mely az országot nyolc tankerületre osztotta, élükön a tankerületi főigazgatókkal. Az 1790-91-es országgyűlésen kiküldött Művelődésügyi Bizottság leszögezte, hogy a köznevelés irányításának szoros kapcsolatban kell maradnia a magyar közigazgatással; „a közoktatás megszervezése, vezetése és felügyelete állami ügy, semmiféle más testületnek vagy személynek monopóliuma nem lehet”1. Az 1845-ös elemi iskolai szabályzat azonban az uralkodói felségjogra hivatkozva elvetette ezeket a megoldásokat; a „megyei felülvizsgálatot” járási szolgabíró hivatalához kötve, díj nélküli „díszes kötelességnek” tekintette, gyakorlatilag mellőzte azt. 1848 jelentette az első komoly kísérletet ennek a feladatnak a megoldására is. Az első magyar tanügyi kongresszus és Eötvös József népoktatási javaslata a polgári állam jogát és felelősségét hangsúlyozta mind a népoktatás feltételeinek megteremtésében, mind az oktató-nevelő munka tartalmi meghatározásában, illetve nevelés-oktatás felügyeletében. A törvényjavaslat a községi iskolák alsófokú felügyeleti hatóságaként „a községek által választandó bizottmányok” felállítását tervezte.1 2 Eötvös elképzeléseiből, reformjaiból azonban semmi se lett. A szabadságharc és polgári forradalom eseményei a közoktatás ügyénél sokkal fontosabb feladatokkal kényszerült foglalkozni. A szabadságharc bukását követően az elemi iskolákra vonatkozó 1849-es kormányrendelet a bécsi közok1 Kelemen Elemér: A népoktatási törvény és a népiskolai hatóságok. In: Századok, 1979. 3. szám. 480. o. 2 Törvényjavaslat az elemi oktatásról 1848. 16. §., 18. §., Eötvös József: Kultúra és nevelés. Bp., 1976. 294-300. o. 239
