Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Stipkovits Ferenc: Körmen oktatástörténete. A város- és iskolamonográfia írás kérdései
körében, hogy a megélénkült évkönyv-kiadási tevékenységüket a részletesebb iskolatörténetek megírása fogja követni. Jelen írás címe sajátos kettősséget sejtet: egyszerre lesz szó a dolgozatban egy város oktatástörténetéről, és ebből következően a helytörténetírás és az iskolatörténet-írás kérdéseiről. Igen, csak egyikre hivatkozva gondolkodunk a másikról. Az csak természetes, hogy egy négyszáz oldalas könyv, mint a Körmend oktatástörténete néhány oldalon csak recenzió, esszé vagy kritika formájában méltó a bemutatásra. Ráadásul a könyv megvásárolható, s az előbbiekben említett műfaji megközelítésekben is olvasható már. A szándékunk nem több, mint az ilyen, vagy hasonló feladatra vállalkozóknak közreadjuk tapasztalatainkat, miközben gyakran utalunk a műre. A mi esetünkben a kiindulási pont adott volt az oktatástörténet megírásának kezdetén, mégpedig egy, a szakma által jól sikerültnek tartott monográfia. Az abban szerepet vállaló szerzők egy részének újbóli feladatvállalása volt az, ami a folytonosságot sejtette. Amiként a várostörténetben, úgy az oktatástörténetben sem pusztán eseménytörténetet kívántunk megjeleníteni. A szerzők gondosan forgatták, figyelembe vették a körmendi vonatkozású addig ismert müvek, tanulmányok, oktatásra és iskolaügyre utaló forrásait. Ezután következett a célirányos feltárás az Országos Levéltárban, a Vas Megyei Levéltárban, a Szombathelyi Püspöki Levéltárban, a helyi plébánia levéltárában, a Rába Helytörténeti Múzeumban és az iskolai irattárakban. A helytörténetírást akár egy lazított csomójú kötésnek is felfoghatnánk, s azon belül az oktatástörténeti, iskolatörténeti írásokra különösen igaz lehet ez a hasonlat. Ezen a területen sokféle felfogás és vélemény ütközhet meg. A települések múltjában bekövetkezett szerepkörváltások más és más helyzeteket teremtettek, amit koronként másként ítéltek meg. A mából visszatekintve is újabb megközelítést talál a kutató. Körmend esetében nézve a városi jog elvesztése, vagy a Trianon utáni helyzet, aztán a két világháború utáni időszak, amikor a két világrendszer kialakulását követő határmentiség, majd pedig a járási székhely növekvő súlya, később pedig ez utóbbi megszűnte új és új helyzeteket teremtett a település életében. Egyes kérdések vizsgálatánál ezen szempontok nem kerülhetők meg, mégis gyakran tekintenek el tőle a gyakorlatlan kutatók. Főleg akik csak oktatási kérdésekre koncentráltan végezték a levéltári feltárást. Természetes, hogy kevés anyagot találtak, buzdításra és segítségre volt szükségük, hogy sikerélményhez jussanak. A helyi közigazgatás és szakigazgatás rendjét nem ismerők a levéltárosok segítsége nélkül csak véletlenszerűen találják meg azokat az anyagokat, amelyek 234
