Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Stipkovits Ferenc: Körmen oktatástörténete. A város- és iskolamonográfia írás kérdései
birtokában a kitűzött cél elérhető. Például az iskolák állami felügyeletének helyei az állami hierarchia változásaiból eredően módosultak. Aki az oktatásügy tényleges végrehajtói helyeit ismeri, annak nem okozhat gondot, hogy viszonylag gyorsan megtalálja a számára használható forrásokat. Például a Bach- korszakban az iskolák állami felügyelete a politikai igazgatás hatáskörébe tartozott, akkor az ilyen iskolaügyi kérdéskörök dokumentumai a közigazgatás irataiban lelhetők fel. A sajátos, egyedi információk megszerzéséhez pedig a községi iratokon keresztül vezet az út az állami iskolák esetében. Az éves számadási jegyzőkönyvekből megismerhető az oktatásra (iskolaügyre) fordított összeg tételesen, innét pedig türelmes munkával a testületi ülések anyagaiban a részletes háttérinformáció is rendelkezésre áll. Az iskolatörténeti dokumentumok többsége persze nem kizárólagosan a levéltárakban találhatók meg. Az államosítás előtti időszakra vonatkozóan nagyban megkönnyítette a munkát, hogy 1993-ban megjelent „A körmendi egyház- közösségek és a hitközség története”, az iskolaügyre is gazdag forrásokkal. A polgári iskola és a gimnázium évkönyvei jelentettek még sok segítséget. A helyi sajtó hasonlóan jó forrás volt. Az pedig magától értetődő, hogy az iskolák irattárai adták a legtöbb információt, de a visszaemlékezők írott és szóbeli közlései sem voltak nélkülözhetők. Itt jegyezzük meg, hogy az 1961-1979 között a városban működött főiskola dokumentumainak többsége a jogutód nélkül megszűnés miatt nagyon szegényesek, főként anyakönyvi és tanulmányi iratokat őriznek. így különösen nagy szerepet kaptak a személyi tulajdonban megtartott anyagok és visszaemlékezések. A forrásokat követően nézzük meg a feldolgozás problematikusnak tűnő területeit! Úgy gondoltuk, hogy az olvasót nagyban segíteni fogja ha viszonyítási lehetőséget is biztosítunk neki. De amint a hasonló jogú települések összehasonlításával kívántunk foglalkozni, már nem jutottunk előbbre. Az azonos élethelyzetü városok nem rendelkeztek megírt oktatástörténettel, legfeljebb városmonográfiával. A középfokú oktatás területén csak Szentgotthárddal adódott összevetési lehetőség. A tematikai arányok betartása az előzetes egyezkedések ellenére sem volt egyszerű feladat. Az oktatástörténeti fejezetek fő kérdésköreit, az iskolák helyzetét, struktúráját és az oktatást szabályozó törvényeket, valamint a befolyásoló intézkedéseket a szerzők kézhez kapták. Törekedtünk az előzetes megegyezés betartására, de ahhoz mereven ragaszkodni nem lehetett. Az eltervezett tematikai arányokat ugyanis a források mennyisége, a frekventált kérdéskörök iskolai szintű kezelhetőségének dokumentumai, valamint a megírásra vállalkozó érdeklődési köre rendre átstrukturálta. 235
