Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Siró Béla: Református középiskolák, református iskolapolitika a polgári Magyarországon
Református egyházi körökben az 1934. évi középiskolai törvény23 — amellyel megszüntették a középiskolák három típusát létrehozván az egységes középiskolát — fogadtatása sem volt kritikáktól mentes. A törvényjavaslat vitája során ugyan alapvetően helyeselték a javaslatot és megállapították, hogy az abban foglalt tanulmányi rend leglényegesebb részeiben teljes megegyezést mutat az Országos Református Tanáregyesület által az egyetemes konvent felhívására készített új református középiskolai tanterv tanulmányi rendjével. A konvent mindemellett kénytelen volt leszögezni, hogy a jogszabály számos pontban korlátozza a egyházi autonómiának az 1883:30. törvénycikkben biztosított jogát.24 Mint minden korábbi törvénynél, most is elsősorban az egyházi autonómia szemszögéből értékelték tehát az új jogszabálytervezetet, s megállapították, hogy vannak olyan rendelkezései, amelyek a református iskolák fennállását veszélyeztetik, illetve „az autonómia még meglévő csonkjait nyesegetik”. A törvényjavaslatban — az 1883-as szabályozástól eltérően — azt fogalmazták meg, hogy az állam akkor veszi rendelkezése alá az adott intézetet, ha az államsegély összege meghaladja „a fenntartónak az iskolára fordított s nem tandíjbevételből fedezett évi kiadásait”. Minthogy a legtöbb középiskola esetében a fenntartó hozzájárulása csak a tandíjbevételekkel együtt haladta meg az állami támogatás összegét, a törvényjavaslat elfogadása esetén reális volt a veszély, hogy számos református középiskola állami rendelkezés alá kerül. A törvényben a református egyház kívánságára végül az 1883-as szabályozásnak megfelelően a fenntartói hozzájárulásba beszámolták a tandíjbevételek összegét is (7. §. 5. p.). A konvent az autonómia további korlátozásának a lehetőségét látta abban a javaslatban is, hogy a középiskola felső négy osztályának működése megfelelő létszám hiánya vagy más nyomós körülmények miatt szüneteltethető. A törvény végül ebben az esetben is figyelembe vette a református egyház javaslatát, úgy fogalmazván, hogy említett okokból a felső osztályok működését „a vallás- és közoktatásügyi miniszter, illetőleg a miniszter hozzájárulásával az iskola fenntartója vagy fenntartó hatósága ideiglenesen szüneteltetheti”. A konvent tiltakozását váltotta ki a törvényjavaslat azon pontja is, amely szerint „az államsegélyben részesülő bármily jellegű középiskolában az állami és kir. kath. középiskolákra nézve megállapított tandíjaknál és egyéb díjaknál magasabb díjak csak a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter előzetes engedélye 23 1934:11 te. A középiskoláról. In: Magyar Törvénytár 1934. évi törvénycikkek. Budapest, 1935. 82-97. o. 24 Konvcnti jkv. 187/1934. sz., cs 2. sz. melléklet a 187. sz. határozathoz. 22 6
