Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Siró Béla: Református középiskolák, református iskolapolitika a polgári Magyarországon
reálgimnáziumot. A református egyház, amely addig csak (humanisztikus, görög-latin irányultságú) gimnáziumot tartott fenn, a törvény végrehajtásakor ragaszkodott ahhoz, hogy minél több középiskolája maradjon gimnázium, ne váljon reálgimnáziummá (modem nyugati nyelvek), hiszen ez az egyébként társadalmi presztízsét tekintve is legrangosabb típus jobban megfelelt a lelkész- és a tanítóképzés hagyományos szempontjainak. A konvent a VKM-nek már az 1924-es középiskolai törvényt előkészítő lépéseit is az autonómiájára sérelmesnek ítélte, továbbá jelezte, hogy tanterv és órabeosztás híján nem tud érdemben hozzászólni a törvényjavaslathoz, de a tagozati differenciálás és az egyenlő minősítés elvét helyesli.14 A minisztérium és a konvent alkudozásainak idején az utóbbi testület 1925- ben még arról számolt be, hogy csak 4 középiskola (Debrecen, Hódmezővásárhely, Nagykőrös, Sárospatak) lesz biztosan gimnázium, két intézmény (Budapest, Pápa) típusa még függőben van.15 Összességében végül a 18 református középiskolából a VKM tervezte három helyett 8 maradt gimnázium és csak tízet minősítettek reálgimnáziummá. Hasonló vita zajlott a minisztérium és a református egyház között az 1926:24. törvénycikk kapcsán, amely a fiúgimnáziumok mintájára differenciálta a leányközépiskolákat. A konvent ismét tiltakozott az ellen, hogy a kormány meg kívánja szabni az intézmények típusát — ezzel korlátozza az egyházi autonómiát — és három leányközépiskolája közül kettőt — Miskolc, Debrecen -— realisztikus irányú leánylíceummá akarja minősíteni. A konvent javasolta a törvényjavaslat 7. paragrafusának módosítását oly módon, hogy az egyházi fenntartó szabja meg az intézmény típusát.16 A törvényt nem módosították a konvent javaslatának megfelelően, de a három középiskola közül csak a budapesti vált líceummá. Majd az 1927-ben alapított kecskeméti, és az 1930-ban létesített hódmezővásárhelyi leányközépiskola is líceum lett. A református egyházvezetés a kormányzatnak a középiskolák számának csökkentésére, illetve polgári iskolává átminősítésére irányuló törekvésével is szembeszállt a húszas évek elején, mert számos középiskolája olyan kisebb településen működött, ahol a kormányzat szerint a polgári iskola lett volna a megfelelőbb. A református középiskolák többsége a felekezet területi elhelyezkedéséből adódóan éppen a ország kevésbé városiasodott, gyérebben lakott keleti régiójában működött, ebből természetszerűleg következett, hogy a VKM és a református egyház között konfliktusok keletkeztek egyes kisebb középisko14 Konventi jkv. 52/1924. jkv. sz. 15 Konventi jkv. 110/1925. jkv. sz. 16 Konventi jkv. 52/1924. jkv. sz. 223
