Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Mann Miklós: Oktatáspolitikusok és oktatáspolitikai koncepciók Magyarországon 1867-1944

sége. Az 1900. évi párizsi világkiállításon sikeresen szerepelt a magyar oktatásügy: a népoktatás fejlődését bemutató kiállítás díjat kapott.

A század első évtizedében pár évig a híres politikus, Apponyi Albert gróf állt a tárca élén. Kultuszminiszteri tevékenységéből közismert a magyarosítás tetőpontjaként emlegetett, Lex-Apponyinak nevezett törvénycsoport. Az 1907. és 1908. évi törvények érvényesítették legerőteljesebben a dualista korszakban a magyarosító iskolapolitikát, midőn túlzott erélyességgel a magyar nyelv terjesztésére törekedtek. Felekezeti iskolafenntartók csak akkor részesülhettek államsegélyben, ha az iskola tanítási terve, tanulmányi rendje megfelelt a törvény követelményeinek, vagyis a minisztérium által jóváhagyott tankönyveket használták, a tanító magyarul tanított stb. Az 1908-ban elfogadott törvény a népoktatás ingyenességéről intézkedett. Ezt a helyes és haladó intézkedést — amely szervesen összefügg a tankötelezettséggel, s így kiegészítette Eötvös eredeti törvényét — Apponyi összekötötte nacionalista tervei megvalósításával. A törvény értelmében a felekezeti nemzetiségi iskolák ugyanis csak akkor részesülhettek állami támogatásban, ha jó eredményeket értek el a magyar nyelv tanításában. így jelentősen csökkent a nemzetiségi iskolák száma, hiszen az ingyenes oktatás következtében anyagi helyzetük megingott, és nem akarták vagy nem kaphatták meg a most már nélkülözhetetlen államsegélyt.

1910 és 1913 között gróf Zichy János volt a kultuszminiszter. Minisztersége idején sikerült komoly eredményeket elérnie a felsőoktatás területén. 1910 tavaszán az uralkodó jelenlétében került sor a Budapesten felépült új Műegyetem felavatási, illetve zárókőletételének ünnepélyére. Zichy korszakában nyert végül látványos befejezést a harmadik egyetem létesítéséért még Trefort idejében kezdődött erőfeszítés is. Több előkészítő ankét után a miniszter 1911 decemberében terjesztette a képviselőház elé a debreceni és pozsonyi tudományegyetem felállítására vonatkozó javaslatát.

1913 és 1917 között a miniszteri tisztséget Jankovich Béla közgazdász professzor töltötte be. Az európai műveltségű kultúrpolitikus a világháború okozta nehézségek ellenére igyekezett folytatni a debreceni és pozsonyi egyetemek kiépítésének munkálatait. A Műegyetemen közgazdasági szakosztályt szervezett, „amelynek czélja volna, hogy azok a mérnökök, akik a 4 éves tanfolyamot elvégezték, a közgazdasági tudományban... kiképeztessenek...”. E szakosztályban Jankovich perspektivikus lehetőséget látott arra, „hogy idővel megvalósítsunk egy más kiképzést, ez tudniillik a közgazdasági kvalifikáczió megszerzése teljes kiképzés alapján”. Tehát Jankovich indította el a hazai közgazdász-kep201