Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Mann Miklós: Oktatáspolitikusok és oktatáspolitikai koncepciók Magyarországon 1867-1944
zést; ezt az eszmét érlelték tovább utódai. Jankovich szerint a közgazdászok képzése 4 éves tanfolyam keretében történhetne, s azok, akik ilyen végzettséggel rendelkeznek, „lehetnének gyárigazgatók, üzletvezetők, vagy bankoknál nyerhetnének alkalmazást”. Az ország gazdasági fejlődése következtében módosult a műveltség tartalma, az iskolával szembeni elvárás. Egyre sürgetőbben vetődött fel többek között — a középiskolai oktatás tartalmi megújításának igénye. Ilyen körülmények között nem tekinthető véletlennek, hogy a széles látókörű, nemzetközi áttekintéssel rendelkező Jankovich Béla komolyan szorgalmazta az új középiskolai törvény létrehozását; a klasszikus tanulmányok csökkentésével a természettudományi tárgyak javára bizonyos módosítás elérését. Az előkészítő tárgyalások után 1916-ban terjesztette a képviselőház elé törvényjavaslatát, amely először vetette fel a latin nyelv tanításának elhagyását az alsó osztályokban. Törvénytervezetének vitája azonban — hasonlóan több modernizáló elgondolásához — a háborús események, a Monarchia egyre fokozódó válsága, a Tisza-kormány bukása következtében elmaradt. A világháború következtében az a kulturális fejlődés, amely kibontakozott a dualizmus korában, most megtorpanásra kényszerült. S ezen a dualista korszak utolsó kultuszminiszterei, az újra a tárca élére került politikusok — 1917-ben Apponyi Albert, 1918-ban pedig Zichy János — sem tudtak változtatni. Az oktatásügy akadozott: a felsőoktatásban résztvevő, de katonai szolgálatot teljesítő hallgatók tanulmányi- és ösztöndíj kedvezményekben részesültek. Lelassultak a pozsonyi és debreceni egyetemi építkezések, így az ünnepélyes avatásokra is csak késve kerülhetett sor. A középiskolai oktatás területén mindössze pár új iskola létesült, de igen sok középiskolai és népiskolai épületet katonai célokra vettek igénybe. A taneszközök utánpótlása akadozott, az ifjúsági könyvtárak működése megbénult. Fűtőanyag hiányában 1917/18-ban hosszú téli szünetre került sor. A fentiekben megismerhettük a dualizmus korának oktatáspolitikáját, amely hozzájárult a magyarországi polgári műveltség kibontakozásához. Csodálattal adózhatunk ezen oktatáspolitika imponáló eredményességének: az ekkor alapított, vagy építtetett intézmények, épületek többnyire ma is a kultúra, az oktatás műhelyei. A felsőoktatás területén új egyetemek, új tanszékek, új épületek emlékeztetnek e korszakra. Ezt a lüktető, pezsgő kulturális életet — amelynek kibontakoztatásában a kultuszminiszterek is fontos szerepet töltöttek be — sajnálatos módon megtörte a világégés, a Monarchia felbomlása. 202
