Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Mann Miklós: Oktatáspolitikusok és oktatáspolitikai koncepciók Magyarországon 1867-1944
A századforduló éveiben, 1895 és 1903 között Wlassics Gyula jogászprofesz- szor állt a kultusztárca élén. A millenniumi ünnepségekkel összefüggésben Wlassics javasolta több száz új népiskola felépítését. S a korszak mérlege: közel 1100 új állami népiskola, több mint 2500 új tanítóval. Az iskolák létesítésénél Wlassics tervszerűen járt cl: elsősorban a nemzetiségek lakta vidékeken igyekezett az állami népiskolák felállításával elősegíteni a kormány kultúrpolitikai céljait, de bőven állíttatott fel népiskolákat olyan magyar lakosságú területeken is, ahol a községek önerőből nem voltak képesek a követelményeknek megfelelni. A szakiskolákkal kapcsolatban Wlassics egyik legnevezetesebb alkotása a Keleti Kereskedelmi Akadémia. Az addigi keleti kereskedelmi tanfolyamnak — kiváló érzékkel alkalmazkodva a Monarchia külpolitikájához — főiskolai jelleget adott; meghatározta tantervét, az addigi tananyagot jogi és kereskedelmi tárgyakkal, angol nyelvvel és a keleti népek történetével bővítette. Ezzel az volt a célja, hogy müveit, különösen a Balkán és Kelet felé orientálódó kereskedőket képezzen az ország számára. A felsőoktatás terén is számos újítás keletkezett a Wlassics-korszakban. Bevezettette az adjunktusi intézményt: ezáltal biztosított lehetőséget fiatalabb tudósok, oktatók részére, hogy a professzorok oldalán részt vehessenek az elméleti és gyakorlati oktatásban. A felsőoktatásban első — és igen jelentős — intézkedése a nők egyetemi tanulmányainak engedélyezése volt. Következményeiben is fontos döntésnek bizonyult, hogy — Ausztriát is megelőzve — megnyitotta a nők előtt az egyetem bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészeti karait. Az orvosi egyetemen Wlassics új szigorlati rendet vezetett be. A reform lényeges részét képezte, hogy a hallgatók számára orvosi működésük megkezdése előtt kötelezővé tette az egyéves kórházi gyakorlatot. E korszakban kiépült a budapesti és kolozsvári egyetemi klinikák új tömbje; a miniszter gondoskodott a Műegyetem új elhelyezéséről. Mindezt az tette lehetővé, hogy Wlassicsnak sikerült igen jelentős költségvetési támogatást szereznie az egyetemi építkezések számára. Megvédte az egyetemi tanszabadságot, amikor a parlamentben kritizálták Pikier Gyula professzor jogbölcseleti nézeteit: „Annak vizsgálatába bocsátkozni, hogy a philosophiai rendszerek mindenben a közfelfogással egyeznck-c, ezek felett inquisitiót tartani, nem egyeztethető össze a tanszabadsággal” — hangzott válasza a képviselőház ülésén. Wlassics felkarolta az Angliában sikeresen kibontakozott University Extension eszméjét, s annak hazai megvalósítására törekedett. Ennek következtében Magyarországon is fellendült a felnőttoktatás, a szabadoktatás tevékeny200
