Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Mann Miklós: Oktatáspolitikusok és oktatáspolitikai koncepciók Magyarországon 1867-1944

módosítva a népiskolai törvényt, elrendelte a magyar nyelv kötelező oktatását minden népiskolában, s a nem magyar nyelvű képzőkben végzett tanítóktól is fokozatosan megkövetelte a magyar nyelv ismeretét.

Trefort halála után 1888-ban gróf Csáky Albin Szepes megyei főispán vállalta a kultusztárca vezetését. Csáky jelentős alkotása az 1891. évi 15. törvénycikk a kisdedóvásról, amelynek bevezetésével megelőzött több polgári államot. E törvény először intézkedett hazánkban az iskoláskor előtti gyermekek neveléséről, óvodák létesítéséről, az óvónők helyzetéről. 1893-ban törvényben rendelkezett a tanítók fizetéséről.

Csáky a görög nyelv oktatásával kapcsolatos törvényjavaslat vitájában több beszédben kifejtette álláspontját az egységes középiskola létesítésének szükségességéről. Ha az egységes középiskola megvalósítására nem is került sor, de törvény rendelte el a túlterhelés csökkentése érdekében a görög nyelv fakultatív oktatását. Csáky számos intézkedést tett az iíjúság testi nevelése érdekében. Megrendeztette, majd rendszeressé tette az országos tornaversenyt: kialakittatta a torna és az úszás, korcsolyázás oktatási rendszerét.

Csáky a felsőoktatás területén is érdemleges tevékenységet fejtett ki. Szabályozta a doktori szigorlatok rendjét: meghonosította az ünnepélyes doktorrá avatást. O vezettette be a fényképpel ellátott indexeket az egyetemisták hallgatói jogviszonyának ellenőrzése érdekében. Az addigi leckepénzek helyett rendszeresítette az általános tandíjat, amelyet minden hallgató egyformán fizetett, s ennek fejében minden előadást hallgathatott.

Az egyházpolitikai küzdelmek során 1894-ben a kormány újjáalakult; Csáky Albin helyett Eötvös Loránd egyetemi professzor — Eötvös József fia — a híres fizikus lett a kultuszminiszter. O javasolta bentlakásos intézet létesítését — a középiskolában már kitűnő eredményt elért, tehetségesnek ítélt — bölcsészkari tanárjelöltek részére, hogy ezzel is előmozdítsa tudományos nevelésüket. Eötvös kezdeményezését utóda, Wlassics Gyula valósította meg: az első magyar kultuszminiszterről elnevezett intézet, az Eötvös József Kollégium 1895 szeptemberében kezdte meg működését.

Fontos és maradandó újításnak bizonyult, ahogy megoldotta a középiskolai tanulmányi versenyek kérdését. Eötvös elutasította az általános tanulmányi verseny gondolatát, amely az érettségi megismétlése lett volna, s helyette az egyes szakterületen lefolytatandó versengés mellett nyilatkozott. Az első tanulmányi verseny lebonyolítására még 1894-ben, tehát Eötvös Loránd rövid miniszterségének időszakában sor is került.

199