Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
B. Virághalmy Lea: Értékválság - értékváltás: egy múlt századi értelmiségi
Most valóban új életet kellett kezdenie. Egy eldugott kis bakonyi faluban, a Pápa melletti Nagydémen, a szintén Itáliába besorozott fiatal Szabadhegy Sándor nagybátyjánál, Szabadhegy Antalnál talált otthonra. A család barátjaként tizenkét éven keresztül élt az igen szegény kis jobbágyfaluban, Nagydémen, hol vendéglátójának nagyobb, néhány száz holdas birtoka volt, valamint szép kúriája. A volt gimnáziumi tanár, Blumentritt rokonszenvét rögtön megnyerte a két kis Szabadhegy unokatestvér, László és Kálmán, akiknek nevelését rövidesen a család őrá bízta. Blumentritt nevelésében Niemeyer látszatszabadsága érvényesült, azaz „minél szabadabbnak hiszik magokat a’ gyermekek; és így minél kevésbé korlátoz- tatik számos tilalmak... által akaratjok’ szabadsága... annál korábban kifejlik bennek az erkölcsi jellem”10 *. „A fokonkénti fejlődés látása, fáradságom sikere (ha ugyan annak lehet nevezni, mit oly szívesen tesz az ember) kettős szorgalomra buzdítanának s nem sokára ott álltam tanítványommal, hogy útmutatás nélkül is tudott magának a kezébe adott könyvekből szellemi kincseket gyűjteni. A komolyabb tanulmányok után... megszereztem neki Gyöngyösi Istvánnak Murányi Venusát -— a Rózsa koszorút — Kemény Jánost — Cupido csalárdságait s a legújabban megjelent Magyar Nympha Palinódiáját — ez utóbbi két művet azonban csak későbben fogom vele megismertetni, nehány év múlva, midőn érettebb korra jutand.”" Az egyenlőség korszellem diktálta eszméje a Bakony kis társadalmában a német típusú patriotizmusban jelentkezett, azaz: „keressd azon társaság’ javát, mellyhez születésed, vagy választásod szerint tartozol, minden hatalmadban álló jogszerű eszközök által fönntartani ’s előmozdítani”12. A testvériség a nemzeti érzésen alapul, amely „egy egész népre v©natkozik, tekintve annak származását, gondolkozásmódját, erkölcsét és nyelvét, mint mellyek képzik mitegy ama’ közös palládiumot, melly körül a nép’ minden jó gondolkodású egyénei összegyülekezvék... Legjobb... ezt közvetlenül a történetírás’ forrásából ’s nemzetünk’ szellemének ’s tetterejének halhatatlan emlékeiből meríteni”13. Blumentritt nemzeti nevelésében a történeti forrásmunkák mellett a vidék által szigorúan megkövetelt tradíció is dominált. Ükapám növendékei előtt többször is kifejtette: „ha a művészetet és a sportot körünkből száműznők, mik lennénk egyebek, mint »üzletünk« evezőpadjához 10 Fábián G.: Házi Neveléstan ' Kézikönyve, Buda 1846. 350. o. " Virághalmi FA fegyverkovács. Győr, 1859. 119. o. 12 Fábián G.: i. m. 278-279. o. 13 Fábián G.: i. m. 279, 282. o. 190
