Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Sasfi Csaba: A nagykanizsai és a keszthelyi gimnázium vonzáskörzete és a diákok lakóhelyi koncentrációja 1808 és 1848 között
de magas volt ezek aránya Sormáson, Szepetnekcn és Balaíonszentgyörgyön is, amelyek mind az urbáriumok, mind az 1828-as adóösszeírás alapján nagy arányú jobbágysággal rendelkező falvak voltak. (Legmagasabb a jobbágy szülők aránya a fentebb említett Zsiden volt, 31 %.) Ezek közül Szentmiklós és Balatonszent- györgy, továbbá Tapsony uradalmi központ volt és az uradalmi tisztek fiai is kiemelkedő számban kerültek ezekből a helységekből gimnáziumba.61 A falvak esetében húzható egy határvonal: ennek egyik oldalán vannak az árutermelésbe és áruforgalomba bekapcsolódó, ennek következtében mentalitásukban és társadalmi szerkezetükben modernizálódó-polgárosodó, nyitott (vagy bomló) közösségeket alkotó települések, másik oldalán pedig a még zárt, hagyományos keretek között élők és gazdálkodók. Az előbbi községek esetében az uradalmakba való erős integráltság62 az uradalmi adminisztráció által közvetített minták, az ebbe a bürokráciába való bekerülés lehetősége, bizonyos intézményei63 alighanem nagyban segítették a modem gondolkodás terjedését. Ez a viszonyrendszer a gondolkodásmód és műveltség modem elemeinek64 terjedése és ennek legfőbb közvetítője, az alap- és középfokú oktatás szempontjából is meghatározó lehet. A másik meghatározó szerkezetnek az áruforgalom hálózata látszik. Ennek mind az uradalmakhoz, mind a többségében mezővárosok alkotta piacközponti térszerkezethez kapcsolódó, ezek hátországát alkotó településeiről is feltehető társadalmuk nagyfokú nyitottsága. Alsódomborúról, Szepetnekről és Kotíoriró1 például tudható, hogy lakói nagymértékben foglalkoztak fuvarozással65, amelyhez bizonyos, a középiskolák alsóbb osztályai által átadott műveltség (földrajzi ismeretek, nyelvtudás, az írás-olvasásnak, számolásnak az elemi iskolákban elsajátíthatónál jobban begyakorlott készségei) megtérülő befektetések lehettek, ugyanakkor az ezzel a tevékenységgel foglalkozók tájékozottsága és ismeretei minden bizonnyal túllépték az őket magukba foglaló uradalom határait. Az 61 A legtöbb diákot küldő helységek összes, uradalmi tisztviselő szülőtől származó diákjának 72 %-a 1827 után kezdte tanulmányait. 62 Faragó Tamás: i. m. 8. o. 63 Egyebek mellett az árvapénztárakra gondolunk. Lásd Kaposi Zoltán: Az árvapénztári iratok forrástörténeti jelentősége. In: Rendi társadalom - polgári társadalom 2. Gyula, 1989. 347- 354. o. és uö: Az árvaügy egy dél-dunántúli nagybirtokon a 19. század közepén. In: Baranya 1989. 1-2. szám 56-67. o. 64 A szóbeliség helyett írásbeliség, tapasztalati tudás helyett az Írás által közvetített, elvont- racionális tudás, szokásjog helyett konvenció stb. V. ö. Kaschuba, Wolfgang: Az agrártársadalom útban a modernség felé: új kutatási távlatok. In: Vári András (szerk.): A német társadalomtörténet új útjai. Bp., 1990. 58-79. o. 65 Bencze Géza (közreadó): i. m. 152, 158. o. 159
