Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Sasfi Csaba: A nagykanizsai és a keszthelyi gimnázium vonzáskörzete és a diákok lakóhelyi koncentrációja 1808 és 1848 között
előbbi vonatkozásban talán annak is lehet eseti jelentősége, hogy például a nagy arányú nemesi lakossággal rendelkező falvak közül Karmacson három vendég- fogadó is működött. Már a vonzáskörzetek kirajzolódásánál is feltűnt a Muraköz egyes településeinek kimagasló részesedési aránya a nagykanizsai középiskola diákjai között, ami tehát a terület fejlett árutermelésével és főleg forgalmi helyzetével, illetve az azzal összefüggő tevékenységekkel hozható összefüggésbe.66 Ehhez hasonló terület a Marcali járás, melynek helységeiből mindkét gimnáziumba bőven jut diák, és feltehetően itt is a területet több irányból is átszelő, egyre élénkebb forgalom (és a Zalába irányuló gabona és kézműáru kivitel)67 az egyik legfőbb tényezője az iskoláztatás magas szintjének. Ez az a két összefüggő terület amely a két zalai iskolaszékhely város-környékén túlnyúlik. Összegzés Az eddigi eredmények alapján elmondható az, hogy a XIX. század első felében a tanulók legnagyobb eséllyel az iskolaszékhelyek társadalmából jutottak gimnáziumba. A vidék, a többi település esetében a nagyobb lélekszám és az iskola székhelyéhez közeli fekvés általában meghatározónak tűnik, de az is meglehetősen valószínűnek látszik, hogy — legalábbis a viszonylag nagyszámú diákot adó települések esetén — a helységek lakosságának társadalmi összetétele is ilyen alapvető meghatározó, különösen azoknak a csoportoknak az esetében, ahol az iskoláztatás szándéka vagy mintája megvan. Kutatásunk jelenlegi szakaszában azt mondhatjuk, hogy a mezővárosi jogálláshoz kapcsolódó központi funkciók, térségi szerepkörök azok a tényezők, amelyek egymást erősítve „teret nyitottak” ezeknek a szándékoknak, főleg azáltal, hogy magukba gyűjtötték ezeket a társadalmi csoportokat, melyeknek következő generációja a lassan kialakuló középosztály tagjává vált. Kimutatható az is, hogy ebben a társadalmi közegben a korabeli gimnázium alsóbb, grammatikai osztályainak elvégzése önálló képzési célt jelentett, amely inkább helyi érvénnyel bírt, és az alsó középosztály vagy kispolgárság műveltségét közvetítette az 1820-as évek végétől növekvő súllyal. Ettől különbözik azoknak az aránylag kisnépességü, nagyarányú nemes lakossággal bíró falvaknak az esete, amelyek vélhetően elértéktelenedő kiváltságaikat a tudás és műveltség által elérhető pozíciókra szándékoztak felcserélni: minden bizonnyal ezekben a falvakban találjuk azt a többnyire kisnemesi 66 Felhő Ibolya (szerk.): i. m. 363. o., Bácskai Vera: i. m. 227. o. 67 Szili Ferenc: i. m. 189. o., Bácskai Vera: i. in. 224. o. 160
