Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Sasfi Csaba: A nagykanizsai és a keszthelyi gimnázium vonzáskörzete és a diákok lakóhelyi koncentrációja 1808 és 1848 között

tényleg oda is mentek vagy ott is maradtak).35 Számolnunk kell tehát egy viszonylag nagy mértékű, az egyházi értelmiségbe irányuló mobilitási szándékkal, és felvethető a kérdés, hogy ennek van-e település-specifikus vonása. Ennek kapcsán felmerül az is, hogy a túlnépesedő falvakból általában egyfajta kényszermobilitás indul-e meg az értelmiség és az alsóbb hivatalok irányában, amihez a középiskolán keresztül vezet az út. — Az egyházi utánpótlás esetében a legegyértelműbb a teljes gimnáziumi végzettség igénye, de a grammatikai osztályok elvégzése is kínált nem túl jól fizetett, de kétségtelen presztízzsel bíró alsóbb hivalnoki-értelmiségi állásokat.

A következő csoportként a mezővárosi polgárság, mezővárosi lakosság jön szóba a gimnáziumi oktatással összefüggésben, amely csoport meglehetősen összetett rendi állásbeli és foglalkozási szerkezetet jelenthet a specializálódott agrártermelőtől a kézműveseken és kereskedőkön, hivatalnokokon át az értelmiségig. Ide tartozik az a vagyonos jobbágy vagy parasztgazda is, aki ugyan jobbágyfaluban birtokos, de piacra termel és ebben a minőségében a mezővárosi településhálózat36 része: értékesítés-beszerzés céljából sűrűn látogatja a környező piacközpontokat, és gazdasági ügyleteihez az irás-olvasás-számolás készségén túl a gazdasági-jogi-politikai tájékozódás képességével37 is kell rendelkeznie. - Az ő, illetve fiaik esetében a grammatikai osztályok elvégzése a legnagyobb arányban képezheti az iskoláztatás célját.

Végül meg kell emlitenünk az értelmiségi önreprodukció lehetőségét: a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező szülő gyermekét ezzel a tőkefajtával tudja leginkább ellátni. Ezekkel az esetekkel ott kell számolnunk, ahol az iskolázottabb hivatalnoki-értelmiségi réteg koncentrálódik: vizsgálatunkban elsősorban az uradalmi központokban, alközpontokban. — Valószínűleg ebben az esetben is a teljes gimnáziumi végzettség lehet a kitűzött cél.

35 MÓL Helytartótanácsi levéltár, Közoktatási ügyosztály iratai

36 V. ö. Tóth Tibor: Településhálózat és munkamegosztás. In: Tér és társadalom 1988. 1. sz. 68- 78. o. és Csite András: Zalaszánló gazdasága és társadalma 1790-1850. Egyetemi doktori értekezés 1996. „Figyelembe veendő, hogy a tőkefelhalmozás bármily szerény mértékű is volt, sokszor nem a hagyományosan polgárinak ítélt foglalkozásúak körében ment végbe, valamint azt, hogy számos hagyományos foglalkozási ágban néhány kézművesipari, kereskedői vagy őstermelői foglalkozás nagyobb tőkés ipari, mezőgazdasági vagy kereskedelmi vállalkozást vagy annak kezdeti formáit takarta.” Bácskai Vera - Nagy Lajos: i. m. 309. o.

37 „Az adómegtagadó mozgalom vezetői ugyancsak jómódú parasztok. Vezetőjük, Blaskovits Pesten iskoláztatja a fiát,...” Vörös Károly: Parasztmozgalmak Zala megyében a XIX. század első felében. Zalaegerszeg, 1969. 59. o.

147