Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Csoma Zsigmond: Peter Jordan, az ausztriai és magyarországi agrárszakoktatás és mezőgazdaság szürke eminenciása. Adatok az osztrák-magyar és az európai mezőgazdasági kapcsolatokhoz a XVIII-XIX. század fordulóján
az óriási elvárást, amelyet az élelmiszertermelés kiegyensúlyozottsága iránt támasztottak az uralkodó házak. A nagy éhínségek miatt, a kártevők pusztítását, az alapélelmezésbe vonható új növényfajok elterjedésének biztosítását szinte társadalmi közakarat követelte ki. A termesztéshez, az állattenyésztéshez értő, jó szervező képességű, az uradalmak vezetését, szervezését ellájó mezőgazdasági szakembereket nagyobb számban kívánta meg a korabeli Európa. Nem véletlen, hogy szinte robbanásszerűen egymás után alakultak meg a felsőfokú mezőgazdasági szakintézetek, ahol a mezőgazdasági szakoktatás már egyetemi, vagy főiskolai szinten folyt. 1797-ben Keszthelyen kiváló magyar szakemberekkel, többek közt Peter Jordan tanácsadása mellett nyitotta meg kapuit a Georgikon.26 1798-ban Hamburg mellett Groß-Flottbckbcn Lucas Andreas Slaudingcr irányításával nyitottak egy intézetet,27 majd 1802-ben Zellében Thaer, 1803-ban Max Schönleutner a München melletti Weihenstephanban hozott létre mezőgazdasági iskolát.28 1804- ben Emanuel Fellenberg alapította meg tanintézetét Hofwylben. A Bemtől északkeletre fekvő majorban, valamint az ettől negyed órányira München- buchseben egy várban működő iskolában 1814-ben még csak 15 ember dolgozott. A gazdasági tudományokat pedig Fellenberg maga tanította. Ezeket az új intézeteket a Pethe Ferenc szerkesztette Nemzeti Gazda figyelemmel kísérte és rendszeresen beszámolt az ottani szakmai sikerekről. Sőt Fellenberg vetőgépét „...mert ennek haszna szembetűnő...” egy cikkíró el is küldte. Egy „NN” szig- nójú szerző részletes leírással látta el Pethét, a hofwyli iskoláról, ahol ő is megfordult és tanult is. Thaer iskoláját még csak hírből ismerte ez a szerző, de tervei szerint, — főleg a gazdasági kémia ismeretei miatt — oda is el szeretett volna menni, mert Berlinben Thaer iskolájának a díja majd a fele volt csak a svájci iskolai tandíjnak. Az egykori georgikoni diák Nyugat-Európát járva, nem fedte fel inkognitóját, csak annyit tudunk róla, hogy 1814-ben 26 éves volt29, és 1813. augusztus 23. óta volt Svájcban, mint azt egy másik beszámoló cikkéből tudjuk30. Csanády Gusztáv hallgatói névlistája alapján hat 1788. évben született hallgatója volt a Georgikonnak, ezek között kell a névtelenségbe vonult tudósítót 26 Sülé S.: A keszthelyi Georgikon. 27 Klein, E.: Geschichte... 1973. 53-57. o. 28 Klein, E.: Geschichte... 1973. 57. o. 29 Nemzeti Gazda 1814. 331., 333. o. 30 Nemzeti Gazda 1814. II. 38-43. o. 124
