Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Csoma Zsigmond: Peter Jordan, az ausztriai és magyarországi agrárszakoktatás és mezőgazdaság szürke eminenciása. Adatok az osztrák-magyar és az európai mezőgazdasági kapcsolatokhoz a XVIII-XIX. század fordulóján
keresnünk31. A hofwyli iskoláról, az új gazdasági eszközökről még többször közölt híradást a Nemzeti Gazda.32 1806-ban Mögl inben Thaer a híres Thaeri Akadémiát alapította meg, amit a Nemzeti Gazda szintén többször ismertetett.33 A praktikus, gyakorlati mezőgazdák képzésének köszönhetően mind az állami, mind a magániskolákban a gazdálkodáshoz, mind pedig a szervezéshez értő gazdákat, irányító szakembereket képeztek. Az 1816/17. évi rossz termés és az azt követő éhínség a német kormányokat arra ösztökélték, hogy a mezőgazdaságot különös figyelemmel kísérjék. Nem véletlen, hogy 1816-ban megalapították a Királyi Württembergi Mezőgazdasági Oktatási és Kísérleti Állomást Hohenheimben. Ez I. Vilmos támogatásával 1817. június 7-én már megnyitásra készen is állt,34 majd Schwerz neve fémjelezte a szakmai munkát. 1818-ban Nyugat-Magyarországon, Magyaróvár, majd pedig 1826-ban Schulze jénai intézete nyitotta meg kapuit. 1837-ben, amikor a Gazdasági Tudósítások, a Magyar Gazdasági Egyesület lapja, az alapításakor körültekintett Európában, már számos mezőgazdasági intézetet említett. így Franciaországban a grignomit, a rovilleit, a gradjouanit, a sigonneauit és a coetbosi magán-intézeteket, Oroszországban a zamzekit, Görögországban a korinthit, Németországban a möglinit, hohenheimit, schleizheimit, tharantit, greifswaldeit, braunschweigit, Svájcban Fellenberg hofwyli alapítványi iskoláját, Magyarországon a keszthelyi Georgikont és a magyaróvári Akadémiát.35 A XIX. század elejétől gomba módra szaporodó gazdasági, mezőgazdasági társaságok nem csak népszerűsítették a mezőgazdálkodást, a szaporodó szakismereteket, hanem egyféle társadalmi igénynek is eleget tettek. A kísérletek, a megfigyelések, a mezőgazdaság-tani ismeretek terjesztését és egyben „polgár- jogsát is biztosították. A társaságok, egyletek, egyesületek számos rendezvényt, kiállítást szerveztek, amelyek az „okszerű”, a „racionális”, az új mezőgazdaság eszközeit, modelljeit mutatták be, a megfigyelések és kísérletezések eredményeit tükrözték. Ebben az időben terjedt el a mezőgazdasági gépek és eszközök modelljeinek készítése. A modellek bemutatása, szállítása, a mezőgazdasági 31 Csanády G.: Emlékkönyv a Georgikon alapításának 100-ik évfordulójára és a Gazd. Tanint. új épülete felavatása ünnepélye alkalmára. Keszthely, 1897. 43-82. o. 33 Nemzeti Gazda 1815. II. 278-285., 290-295., 1816. I. 122., 145., 165., 177., 193., 215., 225., 1817. I. 65., 150., 249., 253. o. 33 Nemzeti Gazda 1814. 223-224., 1818. II. 407-410. o. 34 Klein, E.: Geschichte... 1973. 57. o. 35 Gazdasági Tudósítások. 1837. 93. o. 125