Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Söptei Imre: Alapítás - fenntartás - működtetés. Viták az Államilag Segélyezett Kőszegi Magyar Polgári Fi- és Leányiskola anyagi ügyei körül (1872-1948)
SÖPTEI IMRE ALAPÍTÁS - FENNTARTÁS - MŰKÖDTETÉS Viták az Államilag Segélyezett Kőszegi Magyar Polgári Fi- és Leányiskola anyagi ügyei körül (1872-1948) A kiegyezést követő időszak bizonyos szempontból a maihoz hasonló problémák elé állította az oktatásügyben érdekelt pedagógiai és közigazgatási szakembereket, minisztériumi tisztviselőket és nem utolsósorban az intézmények fenntartásának anyagi terheit túlnyomórészt viselő önkormányzatokat. Akkoriban az oktatás jelentős átszervezése, megújítása folyt, a kor új, polgári igényeinek megfelelően. Új iskolatípusok meghonosításával tették többrétűvé az oktatást. Ezekkel az új intézményekkel, az elemi tankötelezettség bevezetésével és a tanulmányi idő hosszabbításával jóval nagyobb lett az oktatásban résztvevők száma. Ennek törvényi hátterét az országgyűlés biztosította. A megvalósítás költségeinek nagyobb részét azonban helyben, a községeknek, városoknak kellett vállalni. Ahogy a ma oktatásának terhei is egyre inkább az önkormányzatokra hárulnak. A korabeli gazdaság sem tette lehetővé minden helyen azt, hogy egyik évről a másikra, csak a helyi erőforrásokat felhasználva hozzanak létre új iskolákat. Kőszeg a hagyományos iparszerkezet gyors leépülésével pedig különösen nehéz anyagi helyzetben volt. így nem csoda, ha a legkisebb költségekkel szerette volna teljesíteni a törvény által rá kirótt kötelezettségeket. A dolgozatban arról lesz szó, hogy hosszas alkudozás után, milyen feltételekkel alapították meg a polgári iskolát Kőszegen, hogyan próbált meg mindkét fél — minisztérium és városi közgyűlés — minél nagyobb terhet áthárítani a másikra a fenntartási költségeiből, és az iskola miként tudott működni két, a „gyermekét nevelni” már nem nagyon kívánó „szülő” között, és ehhez milyen egyéb anyagi forrásokhoz juthatott. Nem a számok a főszereplők — ennek a megváltozott viszonyok mellett nem is lenne értelme, nem mondanának sokat —, hanem az események, tendenciák. így valamennyire az iskola és az iskolatípus történetének főbb csomópontjait is sikerül talán megismertetni az érdeklődővel. Attól ugyan kevésbé kell félni, hogy új iskolákat nagy számban alapítanának manapság, főleg közpénzen, de a fenntartás körüli anyagi problémák megoldásának példái miatt nem haszontalan megismerni a mai szakembereknek, egy ilyen több évtizeden át húzódó vitát. A polgári iskolák történetére vonatkozó 1945 előtt megjelent kötetek közül kiemelhető Sághelyi Lajos és Somogyi József munkája, újabb összefoglalásokat 347
