Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Söptei Imre: Alapítás - fenntartás - működtetés. Viták az Államilag Segélyezett Kőszegi Magyar Polgári Fi- és Leányiskola anyagi ügyei körül (1872-1948)

Simon Gyula írt az 1970—80-as években. A polgári iskolára vonatkozó törvényeket és rendeleteket megtalálhatjuk „A tan terv elmélet forrásai” 8. és „A magyar neveléstörténet forrásai” című sorozat 6. kötetében.1 Fő forrásként azonban az iskola által megjelentett évkönyvek (ezeket már az első tanévtől kiadták egészen 1944-ig), valamint Kőszeg város képviselőtestületének jegyzőkönyvei és iratai használhatók fel.

Kőszeg az 1870-es években

Mielőtt a problémákkal foglalkoznánk, nem tekinthetünk el attól, hogy adatokat soroljunk fel a várossal és lakóival kapcsolatban. Ezek az adatok a későbbiek során lesznek érthetőek, hozzásegítenek annak megértéséhez milyen környezetben hozták létre a polgári iskolát. Az 1876 előtti időszak számai lennének érdekesek, de nem minden adatcsoportban állnak ezek rendelkezésre, ezért az 1869-es népszámlálás adatait az 1880-as számokkal helyettesítjük, egészítjük ki ahol az szükséges. 1869-ben 6915, 1880-ban 7301 fő volt a lakosság száma. Vallás szerint csak két nagy csoportot lehet felállítani 4832 (69,9 %) katolikus, 1886 (27,3 %) evangélikus volt. Anyanyelve szerint mindössze 1505 fő, 20,6 % volt a magyar, a német pedig 5460 fő, 74,8 % (1880.). Érdemes megvizsgálni a vallás és nemzetiség arányát: e szerint a magyarok közül 1103 fő 21,1 %, a németek közül 3798 fő 72,8 % volt katolikus. 320 fő 17,4 % magyar és 1506 fő 81,8 % német nemzetiségű evangélikus lakos élt a városban (1880). A 2977 kereső közül 492 foglalkozott őstermeléssel, 1125-en dolgoztak az iparban, 121- en a kereskedelemben és közlekedésben, 158-an voltak közszolgálatban, míg a napszámosok és a cselédek 828-an voltak. írni-olvasni 4605-en tudtak, a lakosság 76,3 %-a, a férfiak 83,7 %-a, a nők 69,9 %-a. Analfabéta csak a lakosság 15,1 %-a volt, férfiak 11,8, a nők 17,9 %-a (1869). Érdekes még a nyelvtudás. A helyiek 46,1 %-a beszélt magyarul, 92,2 %-a németül. Viszont 53,9 % egyáltalán nem beszélt magyarul (1880).1 2

1 Sághelyi Lajos: A magyar polgári iskolák hatvanéves múltja. Bp., 1929., Somogyi József: Hazánk közoktatásügye a második világháborúig. Bp., 1942., Simon Gyula: A polgári iskola és a polgári iskolai tanárképzés története. Bp., 1979., Simon Gyula (összeáll.): Szemelvények, dokumentumok a polgári iskola hazai történetéből. Bp., 1987., Mészáros István: Magyar iskolatípusok 996-1990. 2. kiad. Bp., 1995.

2 Thirring Gusztáv: Kőszeg népességének fejlődése és összetétele. In: Magyar Statisztikai Szemle 1932. 2. sz. 88-100. o.

348