Balogh Elemér: Göcseji szólások és közmondások - Zalai Gyűjtemény 38. (Zalaegerszeg, 1995)

A főnévi vezérszavak alatt a szólások a vezérszóhoz kapcsolódó ragok betűrendjében, ezen belül a szólások kezdőszavának betűrendjében találhatók. A ragokat hasonulás nélküli, tehát eredeti alakjukban soroltam be, és nem a tájszólás szerinti, hanem a köznyelvi alakjukat vettem alapul. A birtokos személyragos vagy birtokjeles, továbbá a többes számban álló vezérszót ragtalan szónak tekintettem. Az igei vezérszó alá sorolt szólások és közmondások kezdőszavuk betűrendjében vannak felvéve. A szólásoknak és a közmondásoknak általam hallott valamennyi változatát felvettem a gyűjteménybe. Ha a kifejezéseknek hosszabb és rövidebb alakja is él, a hosszabb alakot írtam le, ezen belül a néha elmaradó részt ()-be tettem. Ha a változat szóállományában is eltér az alapalaktól, []-be tettem. Ha az ilyen zárójelen belül több önálló változat található, mindegyiket nagy kezdőbetűvel írtam. Ha a zárójelen kívül közölt alaktól csak egyes szavak térnek el, csupán ezek kerültek []-be, kis kezdőbetűvel, és ha több változatnak az elemei, "v" (álló szedésű v) különíti el őket egymástól. Valamennyi szólás és közmondás után " = " (egyenlőségjel) közbeiktatásával ott áll az értelmezés. Ez behelyettesíthető a kifejezés szövegébe. Ha mégsem lehetett behelyettesíthető értelmezést adni, < > -ben az a helyzet van leírva, amelyben a kifejezés használatos. Ilyen zárójelben áll az értelmezésnek arra a személyre vagy dologra utaló része is, akivel vagy amellyel kapcsolatban a kifejezést használni szokták. Ha valamely kifejezésnek más-más a jelentése a hosszabb, illetőleg a rövidebb formájában, s ennek jelölésére a kifejezésben kerek zárójel található, az értelmezés megfelelő része is kerek zárójelbe van téve. Kerek zárójelbe került az értelmezésnek az a része is, melyet olykor hozzáértenek egy-egy kifejezéshez, de nem szerves része az értelmezésnek. Némely kifejezés szövegén belül '..."-be tett értelmezés található olyan szó után, melynek jelentése nem közismert vagy tájszólási alakja miatt félreérthető. Az olyan vezérszó, amely csak szólásokban és közmondásokban fordul elő, főnevesült ige vagy alkalmilag főnevesült egyéb szó (összetétel), szögletes zárójelbe van téve. Némely kifejezés után "Vö" jelzéssel nagybetűs és sorszámos utalások az azonos vagy nagyon hasonló jelentésű kifejezéseket kapcsolják össze. Közülük a betűrendben első helyen álló kifejezés után az összes többinek a sorszáma megtalálható. A többieknél csak erre az elsőre van utalás. Ha a kifejezéseknek többféle értelmezésük van, s azok közül csak az egyikre vonatkozik az utalás, a " Vö" jelzés előtt a megfelelő értelmezéshez tartozó kisbetűs jelzés is ott áll. A szólások és közmondások felsorolása után iktattam be az Utalások mutatója elnevezésű kigyűjtést, mely tartalmazza a két vagy több összekapcsolt kifejezés rövid átfogó, közös értelmezését, jelentését, az első helyen álló kifejezés betűjelét és sorszámát, és hogy hány kifejezést használnak az illető fogalomra. A mutató alapján áttekinthető az egyes fogalmakra vonatkozó kifejezések gyakorisága, gazdagsága. A kigyűjtés egyszerű átnézésével könnyen megállapítható, hogy a kettes vagy többes utalások hol találhatók a gyűjteményben.