Dokumentumok Zala megye történetéből 1944-1947 - Zalai Gyűjtemény 37. (Zalaegerszeg, 1995)

KÁLI CSABA: Zala megye gazdasági életének fontosabb vonásai

átlagnak (5,1)

35 alig több, mint a fele. Ennél csak Hevesben (2,6) és Nógrádban (2,7) volt alacsonyabb ez a szám. Ennek oka a zalai nagybirtokok átlagosnál alacsonyabb részaránya, ráadásul ezek jelentős részét erdő-, rét- és legelőterületek alkották,

36 melyek viszont inkább állami (erdő) illetve községi tulajdonba kerültek.

37 Összességében tehát kevés föld (szántó) került kiosztásra, sokak igénylését egyáltalán nem lehetett teljesíteni. Akiknek pedig jutott, azok sem kaptak annyit, hogy a nagybirtokok helyén életképes családi gazdaságokat tudjanak kialakítani. A földnélküliség problémája így kisebb mértékben ugyan, de tovább élt. Az ország más részeibe történő elvándorlás és szervezett telepítés ellenére 1947 közepén még mindig 38.503 volt az arató-, sommás-, szőlőmunkások és gazdasági cselédek összlétszáma (férfiak, nők, gyerekek).

38 Elhelyezkedési lehetőségeik megkönnyítése céljából 1946 elején körjegyzőségenként munkaközvetítő irodákat állítottak fel.

39 Ennek ellenére 10-20 %-uk rendszeresen munka nélkül maradt.

40 A munkához jutók bérének megállapítását a még 1945 közepén felállított vármegyei mezőgazdasági munkabérmegállapító bizottság végezte.

41 1947-ben a 83.383 földtulajdonos közül 58.748 volt azoknak a száma, akik máshoz is munkába álltak, 20.799-en saját maguk (és családjuk) művelték földjüket, nem állva be máshová, 2.322 gazda a maga munkája mellett cselédeket is alkalmazott, míg 1.514 birtokos kizárólag bérmunkásokat alkalmazott a gazdaságában.

42 A mezőgazdasági keresők össznépességhez viszonyított arányait illetően 1945-ös adataink nincsenek, csupán 1947-ből rendelkezünk ilyen információkkal. Mivel a foglalkozási átrétegződés e két év alatt a megyében nem volt jelentős, ezért azt megfeleltethetjük az 1945-ös állapotoknak is. A gazdasági felügyelőség SZEB-nek telt jelentésében ez állt: "a vármegye összes lakossága - alispáni jelentés szerint, 1947. május 22-én: 357.775 fő".

43 Ebből körülbelül 250.000 az összes mezőgazdasági lakosság, ezen belül a keresők száma 165.100 fő volt.

44 38 39 Donath Ferenc: Demokratikus földreform Magyarországon (1945-47), Bp. 1969. 123. p., vö. Donath F.: Reform és forradalom. Bp. 1977. 76. p. 36 KSH 1949. népsz. 3. köt. X. p. 37 ZML. Zvm. Gazd. Fel. ir. 754/1946., 365/1946. Vö. Szakács László: Az erdők állami tulajdonba vétele Zala megyében. In: Zalai Gyűjtemény 25. Zalaegerszeg. 1986. 273-294. p. ZML. Zvm. Gazd. Fel. ir. 114/1947. ZML. Zvm. Gazd. Fel. ir. 17/1946. Vö. Gonda Béla: A mezőgazdasági szakigazgatás történele 19451949. In: Agrártörténeti Szemle, 1970. 1-2. sz. 73. p. 40 ZML. Zvm. Gazd. Fel. ir. 121/1947. Havi jelentések a mg.-i munkások előrelátható foglalkoztatottságáról (ld. 109. sz. dok.) 41 ZML. Zvm. Gazd. Fel. ir. 229/1945. Vö. Gonda Béla i.m. 74. p. 42 ZML. Zvm. Gazd. Fel. ir. 114/1947. A SZEB-nek szóló jelentés, 1947. május 24. 43 Uo. 44 Uo. vö. Zvm. Gazd. Fel. vegy. ir. 1946.