Dokumentumok Zala megye történetéből 1944-1947 - Zalai Gyűjtemény 37. (Zalaegerszeg, 1995)

KÁLI CSABA: Zala megye gazdasági életének fontosabb vonásai

Az újgazdákat és a régebbi kisbirtokosokat kezdetben nemcsak a korszerű munkaeszközök hiánya gátolta meg a hatékony termelésben, de jelentősen hátráltatta kibontakozásukat - különösen igaz ez a cselédekből lett újgazdákra - a modern gazdálkodás ismereteinek hiánya is. A kis- és törpebirtokosok nagyrésze a háború előtti mezőgazdasági tanfolyamok, kiadványok (szórólapok) révén találkozhatott a korszerűbb gazdálkodás bizonyos elemeivel. Költséges voltuk miatt azonban nem alkalmazhatták őket, megmaradva ezzel a hagyományos és ugyanakkor korszerűtlenebb termelési formák keretei között. A háború utáni években a változatlanul meglevő tőkehiány mellett, még ezek a kezdetleges, alapfokú szakoktatást ellátó intézmények sem funkcionáltak a korábbi módon. Az olyan szerveződések, mint pl. a kehidai földművesiskola, vagy a balatonarácsi vincellérképző iskola,

45 pláne a keszthelyi gazdasági akadémia, nem tudták felvállalni az egyszerű, földműves tömegek modern gazdálkodói ismeretekben való részeltetését. A mezőgazdasági termelés szubjektív elemeit ért veszteségek mellett jelentékenyebbek voltak az objektívekben bekövetkezett értékcsökkenések. A Vármegyei Gazdasági Felügyelőség 1945. május 1-i jelentése szerint: "az őszi gabonák, melyből a rozs 90 %-a, a búza 80 %-a elvetve, kielégítő állapotban teleltek át, fagykár a vármegyében nem volt, a hadműveleti mozdulatok eddig hozzám beérkezett jelentések szerint nagyobb kárt nem tettek, kivéve az országutak mellett jelentéktelenebb területeken, ahol az elhajtott marhacsordák lelegelték a vetést."

46 Egy másik jelentés az állatállományt ért veszteségekkel kapcsolatban ezt írja: "Az állatállomány szenvedett legnagyobb veszteséget a hadműveletek alkalmával, eddig pontos adatok rendelkezésemre nem állnak, a rendelkezésre álló tájékoztató adatok alapján: szarvasmarha 110.472 db, ló 10.133 db, sertés 62.409 db, juh 11.720 db van a vármegyében. A múlt évi állapotokhoz képest a szarvasmarhának kb. 60 %, lóállománynak 30 %, sertésnek 50 %, juhnak 40 %[-a] maradt meg."

47 Az igázható állatok jó részét honvédelmi célokra vették igénybe, így a megmaradónak is rendkívül legyengült állapotban voltak. A helyzet azonban összességében "lényegesen kedvezőbbnek" volt mondható - figyelembe véve az ország keleti területeinek veszteségeit - ami egyrészt a harcok rövidségének, másrészt az azt megelőző nagyobb állatsűrűségnek tudható be.

48 Gyakori jelenség volt, ennek következtében a távolabbi megyék állat- és gabona felvásárlóinak mind tömegesebb megjelenése, akik ellen adminisztratív úton többször is fel kellett lépni.

49 A megszálló haderő ellátása, a jóvátétel fizetése, valamint az ország közellátásának terhei állandóan lecsapolták az állatszaporulatot, ami érthetően nem növelte 45 ZML. Zvm. Gazd. Fel. ir. 574/1945. 46 ZML. Zvm. Gazd. Fel. ir. 487/1945., (ld. 32. sz. dok.) 47 Uo., 1945. május 26-i jelentés a főispánnak (ld. 44. sz. dok.) vö. Zvm. Gazd. Fel. ir. 995/1945. 48 ZML. Zvm. Gazd. Fel. ir. 772/1946. 49 Zala, 1945. június 19.