Dokumentumok Zala megye történetéből 1944-1947 - Zalai Gyűjtemény 37. (Zalaegerszeg, 1995)

MIKÓ ZSUZSA: Adatok Zala megye közigazgatás- és politikatörténetéhez

Zala megyében elsőként Nagykanizsán alakult meg 1945. április 5-én a nemzeti bizottság, melyben a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a szakszervezetek küldöttei vettek részt. Május 12-én került felvételre a Nemzeti Parasztpárt három küldötte, míg a Független Kisgazdapárt négy képviselője csak május 25-én kerül be a bizottságba. Ezzel kialakult annak végleges összetétele, vagyis a későbbi koalíciós pártok illetve a szakszervezetek 4-4 taggal voltak jelen, ezen kivül tagja volt a bizottságnak hivatalból a polgármester is. A baloldali pártok hatalmi túlsúlya érvényesült később a város képviselőtestületében is, ugyanis abban a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt 17-17, míg a Független Kisgazdapárt csak 8 képviselővel vett részt. A nemzeti bizottság első intézkedései között a közigazgatási tisztségviselők kinevezése szerepelt. Saját tagjai közül Windisch Dénest bízta meg a polgármesteri teendők ellátásával, a rendőrkapitány Molnár Győző lett, főszolgabíróvá pedig Kovács László nagykanizsai ügyvédet nevezték ki.

7 Zalaegerszegen április 12-én Wassermann Frigyes városi főmérnök, a Polgári Demokrata Párt tagjának vezetésével alakult meg a nemzeti bizottság.

8 Még aznap megbízta Baráth Ferencet a polgármesteri, Pénzes Lászlót a törvényszéki elnöki. Kádár Bélát a rendőrkapitányi teendők ellátásával. Az alispáni feladatok végzésére ismét Brand Sándort kérte fel. A zalaegerszegi nemzeti bizottság súlyára és a közigazgatásban betöltött irányító szerepére jellemző, hogy később is magának tartotta fenn azt a jogot, hogy az alispán személyéről döntsön. 1945 májusában Brand lemondott az alispánságról, a főispán ekkor Somogyi Magyar Istvánt nevezte ki erre a tisztségre. A nemzeti bizottság ebbe nem nyugodott bele, végül saját jelöltjét, Dávid Jánost juttatta az alispáni székbe.

9 A zalaegerszegi nemzeti bizottságban egyre inkább érvényesült a kommunista túlsúly, ami a városi képviselőtestület szeptember 7-i alakuló ülésén vált nyilvánvalóvá. A Magyar Kommunista Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Szociáldemokrata Párt 12-12, a Polgári Demokrata Párt 9, a Független Kisgazdapárt 5, a Szabad Szakszervezetek pedig 10 tagot delegálhattak.

10 Képviseleti jogával csak a Kisgazdapárt nem élt, mivel sérelmesnek találta az arányszámokat.

11 A községekben elég nagy időbeli eltérésekkel (1945. április-június) jöttek létre a nemzeti bizottságok, amelyek szintén alapvető szerepet játszottak a közigazgatás irányításában. Tevékenységük sok esetben még az ítélkezésre és a rendőri feladatok ellátására is kiterjedt. A vármegyei nemzeti bizottság május 31-én alakult meg, amelybe a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Polgári Demokrata Párt, a ' ZML. Nk.-i N. B. jkv. 1945. ápr. 5., máj. 12., máj. 25. 8 ZML. Zeg.-i N. B. jkv. 1945. ápr. 12. 9 ZML. Főisp. ir. 581/1945. 0 ZML. Zeg. v. képvt. jkv. 1945. szept. 7. 1 ZML. Főisp. ir. 25/1945. Zalaegerszeg város polgármesterének heti jelentései.