Dokumentumok Zala megye történetéből 1944-1947 - Zalai Gyűjtemény 37. (Zalaegerszeg, 1995)

MIKÓ ZSUZSA: Adatok Zala megye közigazgatás- és politikatörténetéhez

Független Kisgazdapárt és a Szakszervezeti Tanács 5-5 rendes és l-l póttagot küldött.

12 E szervezet legfőbb feladata az volt, hogy előkészítse a vármegyei törvényhatósági bizottság létrehozását. A zalai nemzeti bizottságoknak, hasonlóan sok más megye bizottságaihoz, egy ideig nem volt kapcsolata az Ideiglenes Kormánnyal. így nem értesülhettek azonnal arról, hogy a felső vezetés már döntött: továbbra is a régi szervezeti keretek között marad a közigazgatás, csupán a személyek lesznek újak. A személyi őrségváltás lebonyolításának biztosítására jelent meg még januárban az Ideiglenes Kormány 15/1945. és májusban az azt kiegészítő 1080/1945. M.E. sz. rendelet, mely a közalkalmazottakat vonta igazolás alá.

13 Később a vizsgáltak köre kiszélesedett, mivel kiterjedt a szabad foglalkozású értelmiségiekre, az ügyvédekre, körjegyzőkre, a magánvállalatok tisztviselőire, a sportegyesületek tagjaira, a honvédség kötelékébe tartozókra és az egyetemi valamint a főiskolai hallgatókra is. Külön igazolóbizottságokat állítottak fel a Vörös Hadsereg bevonulása előtt szolgálati helyükről Nyugatra eltávozott közalkalmazottak igazolására.

14 Az igazolási eljárás célja annak megállapítása volt, hogy a kérdéses személyek viselkedése nem sértette-e a magyar nép érdekeit. Ilyen magatartásnak tekintették, ha nyilas vagy más fasiszta párt, mozgalom tagja volt az illető, ha propagandát folytatott a háborúba való belépés, az abban való részvétel mellett, ha részt vett olyan törvények meghozatalának előmozdításában vagy végrehajtásában, amely az ország lakossága egy részének érdekeit sértette. Zalában az igazoló eljárások elsőként Nagykanizsán indultak el. A nemzeti bizottság már 1945. április 16-án elhatározta két igazoló bizottság szervezését. A bizottság szerint az igazolás célja az, hogy eltávolítsák állásukból azokat, akik gátolják a demokratikus átalakulást és az új közéleti szellemnek nem megfelelő magatartást tanúsítanak. Azért is szükségesnek tartották az igazolási eljárással a lakosság jelentős részének átszürését, hogy a népellenes bűntettek elkövetőit népbíróság elé állíthassák.

15 Az igazoló bizottság megszervezésében csak a kommunista és a szociáldemokrata párt vett részt, mivel ekkor még csak ennek a két pártnak volt helyi szervezete. Mindkét igazoló bizottságba 2-2 tagot küldtek a pártok és hetenként egy tagot hívtak be attól az intézménytől, amelynek alkalmazottait igazolták. Az igazoló bizottság elnökét a nemzeti bizottság választotta.

16 lí ZML. Főisp. ir. 236/1945. 13 Magyar Közlöny, 1945. 1. sz.; 20. sz. 14 Ld. 1146/1945., 1410/1945., 4100/1945., 6890/1945., 2480/1945., 8500/1945., 10/1946., 700/1946. M.E. sz. rendeleteket. 15 ZML. Nlc-i N. B. ir. 1945. ápr. 16-i jkv. 16 ZML. Főisp. ir. 26/1945.