Dokumentumok Zala megye történetéből 1944-1947 - Zalai Gyűjtemény 37. (Zalaegerszeg, 1995)
MIKÓ ZSUZSA: Adatok Zala megye közigazgatás- és politikatörténetéhez
cióikat Brand Sándor alispán lemondása is rontotta. A párt országos vezetői sem jelentek meg a megyében, az előbb már említett pártközi választó gyűlésre sem érkezett meg az FKgP szónok. A heti politikai jelentések beszámolója alapján Kovács Béla belügyi államtitkár zalaegerszegi tagtoborzó értekezlete volt a Kisgazdapárt legjelentősebb megmozdulása. 46 A Polgári Demokrata Párt kampányának jellemző vonása volt, hogy a személyes meggyőzés eszközét alkalmazta a tagtoborzása során. Zala megyei első embere a zalaegerszegi nemzeti bizottság elnöke, Wassermann Frigyes volt. O azonban tisztségéről 1945. július végén lemondott 47 és helyét a Kommunista Párt küldöttje töltötte be. A pártok közötti erőfelmérésre 1945. november 4-én kerülhetett sor, amikor egyértelműen kiderült, hogy a hagyományos értékeket felvonultató Kisgazdapárt rendelkezik a legnagyobb támogatottsággal. Zalában a Kisgazdapárt 74,71 százalékkal nyerte meg a választásokat, amely magasan az országos átlag felett állt (57 százalék) 48 Összesen 144 481 szavazatot szerzett, és így 12 zalai kisgazda került be a nemzetgyűlésbe. A legtöbb voksot a zalaegerszegi járásban kapta, de a két megyei városban is döntő fölénybe került a többi párttal szemben. Különösen sok nő szavazott a pártra, amely egyébként országos tendencia volt. A második helyre a Szociáldemokrata Párt került, amely országosan 17,4 százalékot, 49 Zalában 11,6 százalékot ért el. A párt listáján Marosán György került be a nemzetgyűlésbe. A Magyar Kommunista Párt zalai eredménye: 13 949 szavazat, ez a voksok 7,4 százaléka. Ez a közel 14 000 szavazat azonban csak annyira volt elég, hogy a párt Rákosi Mátyás személyében egyetlen képviselőt küldhetett a nemzetgyűlésbe. A Nemzeti Parasztpárt, amelyet a kommunisták "fiókpártjaként" szoktak emlegetni 9 943 szavazatot szerzett és ezzel 5,2 százalékkal zárta a választásokat. A Polgári Demokrata Párt eredménye megfelelt a várakozásoknak, a szavazóknak még 1 százaléka sem voksolt rájuk. 50 Az 1945-ös nemzetgyűlési választások tisztázták a politikai erőviszonyokat. Az ország lakosságának többsége úgy érezte, hogy a kisgazdák határozottabb ellenállást fognak tanúsítani a szovjet nyomással szemben, mint más pártok. Úgy látták, velük inkább biztosított az ország szuverenitása, mint a kommunistákkal. I ZML. Főisp. ir. 25/1945. Zalaegerszeg város polgármesterének jelentése, július 4. ZML. Zeg. v. polgm. ir. 8607/1945. Balogh Sándor: Választások Magyarországon 1945. Bp„ 1984. 147. p. Balogh i.m. 147. p. ZML. Letétek gyűjteménye 5283. sz. letét