Dokumentumok Zala megye történetéből 1944-1947 - Zalai Gyűjtemény 37. (Zalaegerszeg, 1995)

MIKÓ ZSUZSA: Adatok Zala megye közigazgatás- és politikatörténetéhez

A párt minden eszközzel megpróbálta saját pozícióját megszilárdítani különösen a kezdeti időszakban. Ez néha komoly gondot okozott, különösen Zalaegerszegen, ahol a polgármester csak a június eleji heti jelentésében tudott a következőkről beszámolni: "...különösen a Kommunista Párt tevékenységében kezd beállni egy örvendetes harmonizálódás. A túlkapások szűnőben vannak, minden vonatkozásban."

40 Ugyanebben a jelentésben Baráth Ferenc beszámolt egy ügyről, amely jól példázta az ilyen jellegű "túlkapásokat". Ez pedig a zalaegerszegi mozi ügye, melynek megszerzése különösen fontos volt a választási kampány miatt. A mozi régi tulajdonosa egy amerikai állampolgár volt, aki a Nemzeti Parasztpárttal rokonszenvezett. Hiába kapta azonban vissza a moziját belügyminiszteri döntés alapján, a Kommunista Párt a nemzeti bizottsággal azt kiutaltatta magának. Az élénk választási harcra jellemző, hogy a párt országos vezetői is több népgyűlést tartottak a megyében. 1945 áprilisában Farkas Mihály ismertette Zalaegerszegen a párt programját, amely a jól ismert jelszavakat tartalmazta (a föld a paraszté legyen, a reakciót fel kell számolni, iparosítást el kell indítani, stb.).

41 1945. szeptember 23-án Rákosi Mátyás főtitkár, a párt Zala megyei képviselőjelöltje szintén megpróbálta népszerűsíteni a kommunista programot.

42 A Magyar Kommunista Párttal jól együttműködő Szociáldemokrata Párt a legnagyobb gyűlését Nagykanizsán tartotta május 27-én. Itt Dombay János, a párt megyei elnöke és Marosán György szólalt fel. A párt kanizsai pozícióit az is erősítette, hogy Windisch Dénes polgármester szintén a Szociáldemokrata Párt tagja volt. A pártközi megállapodás alapján pedig a Szociáldemokrata Párt 2 képviselőt (Dombay János és Baron Pál) delegálhatott az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, míg a Kommunista Párt és az NPP l-l képviselőt.

43 A Nemzeti Parasztpárt súlyát elsősorban az adta, hogy B. Molnár József főispán és Baráth Ferenc zalaegerszegi polgármester is NPP tag volt. A párt országos vezetői közül Erdei Ferenc belügyminiszter volt Zalaegerszeg város vendége, aki 3 beszédet is tartott a városban. A tisztviselői kar előtt a tisztviselői társadalom öntudatosodását hangsúlyozta, az NPP helyiségében tartott beszédében a hadifogoly kérdés rendezését emelte ki.

44 A népgyűlésen elhangzott beszédében a központi helyen a földreform végrehajtása, a közlekedés, az ipar és mezőgazdaság helyzetének konszolidálása állt.

45 A munkáspártokhoz és a hozzá közel, álló NPP szervezettségével a Független Kisgazdapárt még nem vehette fel a versenyt. Helyi szervezetei csak 1946-ra épültek ki. PozíZML. Főisp. ir. 25/1945. Zalaegerszeg város polgármesterének jelentése, június 4. Zala, 1945. április 24. Zala, 1945. szeptember 24. Zala, 1945. június 26. ZML. Főisp. ir. 25/1945. Zalaegerszeg város polgármesterének jelentése, június 4. Zala, 1945. június 12.