Dokumentumok Zala megye történetéből 1944-1947 - Zalai Gyűjtemény 37. (Zalaegerszeg, 1995)
DOKUMENTUMOK ZALA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL
igazgatást teljesen gálád céljaik megvalósítására rendezték be és annak vezető pozícióit igen sok helyült pribékjeikkel töltötték be. A Debrecenben 1944. december 21-én összeült Ideiglenes Nemzetgyűlés a magyar állami szuverenitás kizárólagos képviselőjévé nyilvánította ki magát, megalakította az Ideiglenes Nemzeti Kormányt felhatalmazván azt a fegyverszüneti egyezmény megkötésére és az országépítés munkájának megindítására. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány a rendkívüli helyzetben csak fokozatosan tudja végrehajtani az államszervezet helyreállításának és az önkormányzati szervek újjáalakításának óriási feladatait. Éppen ezért az Ideiglenes Nemzetgyűlés állal elfogadott és kinyilatkoztatott elveknek megfelelően felhívta az ország lakosságát, hogy községenkint, városonkint és vármegyénkint önkormányzati úton gondoskodjék a közigazgatási szervek helyreállításáról, illetve megújításáról. Ezt pedig oly módon kívánta megvalósítani, hogy a megalakult községi, városi, járási és vármegyei Nemzeti Bizottságokat, mint a demokratikus pártok helyi szövetségeit és mint a magyar nép igazi akaratának letéteményeseit bízta meg a helyi önkormányzatok ideiglenes újjáalakításával 14/1945. és 1030/1945. M.E.sz. rendeletekkel, megadván az újjáalakítás irányelveit. 165 Az így újjáalakított önkormányzati testületek a régi törvények szerint megalakított önkormányzati testületek jogaiba lépnek, tehát bizottságokat kell alakítaniuk és határozhatnak mindazokban a kérdésekben, amelyek korábban jogkörükbe tartoztak. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1030/1945.M.E. sz. rendelete szerint a törvényhatósági bizottság megalakítása úgy történik, hogy az egyes pártok, illetőleg szakszervezetek képviseleti arányát a helyi [vármegyeiJ Nemzeti Bizottságok állapítják meg. viszont a képviselőket maguk a pártok, illetőleg a szakszervezetek küldik ki. A vármegyei törvényhatóságnak megközelítően negyedannyi tagból kell megalakulnia, mint amennyi a bizottság régi taglétszáma volt, beleszámítva a legtöbb adófizetők által választott tagok, az érdekképviselet, szakszerűség és hitfelekezetek képviselete címén tagok és örökös tagok számát, de nem számítva a hivatalból tagok számát. A hivatalból tagok a fenti számolt felül továbbra is tagjai maradnak a törvényhatósági bizottságnak, azonban közülük szavazati joga csak a törvényhatósági bizottság által választott tisztviselőknek van. ellenben a kinevezett tisztviselőket csak felszólalási és tanácskozási jog illeti meg. A fentiek szerint választott, illetőleg kiküldött tagok kijelölésével egyidejűleg a rendes tagok egynegyedének megfelelő számú póttagot is ki kell jelölni, akik rendes tagok kiesése esetén a helyükre lépnek. Külön rendelkezéseket hozott az Ideiglenes Nemzeti Kormány az önkormányzati testületek tagságára és a tagság megszűnésére, valamint az ezzel kapcsolatos jogorvoslatokra vonatkozólag. Ha a törvényhatósági bizottság megalakítása a törvényes rendelkezések figyelmen kívül hagyásával történt, panasznak van helye a belügyminiszterhez, aki az igazságügyVö. 66. sz. dok.
