Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata - Zalai Gyűjtemény 36/2. (Zalaegerszeg, 1995.)
A HADIESEMÉNYEK - Képviselőből ezredes
A HADIESEMÉNYEK Képviselőből ezredes 1848. október 7-én Ozorával átellenben, a Sió túlpartján elterülő Tótipusztán Kari Roth és Nikolaus Philippovich von Philippsberg cs. kir. vezérőrnagyok szlavóniai hadteste letette a fegyvert a Tolna megyei népfelkelés Csapó Vilmos őrnagy vezette erői előtt. A fegyverletétel már megkezdődött, amikor a helyszínre érkezett Perczel Mór ezredes, a magyar feldunai hadsereg 5. hadoszlopának, s közvetlenül Csapó erőinek parancsnoka is. A nap dicsőségéről kissé lekéső, de dicsvágyó ezredes azonban tudta, hogyan kell önmagának érdemeket szerezni. A fegyverletétel után megfogalmazott jelentésében a Rothék elleni hadművelet sikerét legfőképpen önmagának tulajdonította, s szemérmesen hallgatott arról, hogy megérkezésekor a fegyverletétel már megtörtént. A jelentésben csupán mellékcsen szólt Csapó, és vezértársa, Görgei Artúr őrnagy szerepéről, s arról is, hogy a horvát határőrök fegyvereinek jó részét a népfelkelők és nemzetőrök széthordták. Közölte viszont, hogy 4000 főnyi seregével egy nap pihenőt tart, s aztán várja a nemzetgyűlés rendeletét a további hadműveletek iránt. 1 Érdekes iromány ez a hadijelcntés, s árulkodó ez utóbbi kitétel is. Perczel, aki október 3. óta a dunántúli magyar hadsereg 5. hadoszlopának parancsnoka volt, s akinek ezredesi rangjához is sok kétség fért, nem a hadsereg parancsnokától Móga János altábornagytól, vagy a magyar hadügyminisztériumtól várta a hadműveletekre vonatkozó további utasításokat, hanem az ország törvényhozó hatalmától, a nemzetgyűléstől, s annak "kifolyásától", az Országos Honvédelmi Bizottmánytól. E kitétel magyarázata Perczel katonai pályakezdetében keresendő. Perczel Mór 1827 áprilisától 1830 júliusáig szolgált az 5. (Bervaldo) tüzérezredben, de aztán - nem egészen önként - odahagyta a katonai pályát. Ezt követően egészen 1848 szeptemberéig nem tudunk arról, hogy Perczelnek bármifajta katonai aspirációja lett volna. 1848. szeptember 9-én a baloldal legjelentősebb szervezete, az Egyenlőségi Társulat ugyan őt akarta megbízni "honvédi ezredének" parancsnokságával, de az alakulat szervezését Szemere belügyminiszter betiltotta. Szeptember 14-én azonban közel 500, Bécsben toborzott önkéntes érkezett Görgey-Katona 322-324. o.
