Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata - Zalai Gyűjtemény 36/2. (Zalaegerszeg, 1995.)
A HADIESEMÉNYEK - Képviselőből ezredes
Pestre. Ezekkel valamit kezdeni kellett. Kossuth Lajos volt pénzügyminiszter tehát a képviselőház másnapi ülésében azt javasolta, hogy Perczclt bízzák meg egy vadászcsapat (vagy egy honvédezred) kiállításával. Ugyanakkor a visszavonuló drávai sereg fővezérének, Teleki Ádámnak és egyes tisztjeinek kétes magatartása miatt javasolta, hogy küldjenek ki három erélyes biztost a táborba: Perczel Mórt, Asztalos Pált és Bónis Sámuelt. A csapatszervezői megbízatás a végrehajtó hatalom, tehát az ügyvezető miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos intézkedési köréhez tartozott; a biztosok kiküldéséről a képviselőház határozhatott, bár a nádor tiltakozhatott ez ellen. Az országgyűlés el is határozta a három biztos kiküldését, Batthyány miniszterelnök pedig felszólította Perczeit, hogy a megérkezett bécsi önkéntesekből alakítsa meg csapatát. Miután Perczel közölte csapatalakítási feltételeit Batthyányval, a miniszterelnök szeptember 16-án bízta meg őt hivatalosan is a Zrínyi nevét viselő csapat megalakításával. Perczel még aznap felhívást adott ki, amelyben csapatába történő jelentkezésre szólította fel az önkénteseket. Toborzásának eredményességéről azonban meglehetősen eltérnek a források: Urbán Aladár számításai szerint 64 és 180 fő egyaránt elképzelhető. 2 Batthyány miniszterelnök úgy vélte, hogy Perczel szabadcsapat-parancsnoki megbízásával országgyűlési biztosi kiküldetése automatikusan érvényét veszítette. Perczel azonban nem fogadta el ezt az értelmezést, s mivel forma szerint az országgyűlés sem vonta vissza biztosi megbízatását, amikor szeptember 22-én a táborba vonult, ott továbbra is biztosként viselkedett. Szeptember 28-án a táborba érkezett Ludvigh János és Repetzky Ferenc képviselő. Ők hozták az országgyűlés azon határozatát, amely törvénytelennek nyilvánította gróf Lamberg Ferenc altábornagynak a magyarországi csapatok főparancsnokává történt kineveztetését, s követelte, hogy a hadsereg szálljon végre szembe Jellacic hadaival. Amikor a tisztikar egy része fenntartásait hangoztatta, Perczel Mór és testvére, Miklós "feketesárga mételynek" nevezte őket, mire Móga altábornagy, a fővezér, s tisztikarának tekintélyes része csaknem lemondott. A helyzetet Perczelnek mindmáig nincs tudományos igényű életrajza. Népszerűsítő jellegű életrajzát Id. Kolta László: Perczel Mór élete és működése. Bonyhád, 1963. Életpályájának legjobb összefoglalását ld. Kosáry Domokos: Perczel Mór feljegyzései. Századok, 1937. 304-322. o. Néhány kiegészítő adat: Salacz Gábor: Perczel Mór emlékirataiból. Vigília, 1958/4. 204-212. o. A Zrínyi-csapat megalakulást és Perczel Mór megbízatását részletekbe menően tisztázta Urbán: Perczel. Előadását egyetlen ponton kell kiegészítenem. Szeredy Józsefnek, a bécsi önkéntesek toborzójának fennmaradt számadásai szerint szept. 4-24. között összesen 836 önkéntest toborzott. Az elsőként Pestre érkező csoport létszáma maximálisan 480 fő lehetett. Perczel táborba indulásáig még további 224 fo érkezhetett a fővárosba. Ezek közül kb. 100 töt Batthyány csak szeptember 24-én indított a táborba. Perczel csapatának viszont 800 főre rendelt előfogatot szeptember 22-én. Ez azt jelenti, hogy Perczel pesti toborzásának eredményét legalább 220 főre kell taksálnunk. Erre mutat az is, hogy a csapat létszáma a pákozdi csatában résztvevő magyar csapatok utólagos, több téves adatot tartalmazó harcrendje szerint 900. az október 3-i kimutatás szerint 950 fő volt. Ebben a létszámban nem szerepelt a bécsi aula (légió), mert ezt külön tüntették fel 130 főnyi létszámmal. MOL H 29. Pénzügyminisztérium. Pénztári osztály. 1849:3824., HL 48-49. 2/209., Görgey-Katona 284. o.
