Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

MOLNÁR ANDRÁS: ZALAEGERSZEG NEMZETŐREI 1848-BAN

szép számmal álltak be városi nemzetőrnek, így pl. Csillagh Lajos megyei alispán fia, Csillagh László (későbbi honvédszázados), vagy az alispán sógora, Koppány Ferenc megyei foadószedő. Itt kezdte 1848-as katonai "karrierjét" (ekkor még mint kilépett hadfi és helybéli gazdálkodó) Skublics István, a későbbi honvédőrnagy, az 5. honvédzászlóalj parancsnoka is. A következő napokban (főként március 23-án) a város céhei külön gyűléseket tartottak, ahol a céhtagok testületileg iratkoztak fel a nemzetőrség névjegyzékébe. A lakatos, asztalos, esztergályos, kádár, puskás és órás egyesült céh tagjai a nemzetőrség alakítására nézve a következő kívánságukat terjesztették elő: 1. "ha ezen őrsereg szerkesztetik, legyen jussa arra is, hogy ha netalán n[eme]s ember tenné a kiszökést, ne kellessék az eránt további jelentést tenni, hanem tartozzon azoknak személye is minden megkülönböz[tet]és nélkül az őrsereg joga alá, s néki engedelmeskedni", 2. "minden őrsereghez beiktatott egyénnek tulajdon fegyvere legyen", 3. "ezen őrsereg csak egyedül a városi biztosításra, és továbbá is, nem pedig ideiglen állíttasson fel!"

4 Az a körülmény, hogy Zalaegerszeg nemzetőrsége a város legszegényebb zselléreit és kézműveseit is a soraiba engedte, továbbá a céhbeli iparosok követelései, hogy kapjanak fegyvert, állandó alakulat létesüljön, ráadásul adott esetben polgárok bíráskodhassanak a nemesek felett is, aggodalomba ejtették a megye olyan tekintélyes vezetőjét, mint a máskülönben liberális elveket valló Csillagh Lajos alispán. 1848. március 23-án kelt levelében az alispán figyelmeztette Farkas Imrét, az egerszegi járás főszolgabíráját, hogy "Egerszeget látatlan ne hagyja, nem csak azért, hogy itt számos izgatók lehetnek, de a polgári őrségnek elvem elleni fölállítása is több zavart okozhat, mint békét eszközölhet, ily különb fajú s érdekű lakosa a városnak figyclemtartást vélekedésem szerént igényöl". Végezetül Csillagh kérte a főszolgabírót, hogy "Egerszegen lakjék, és a csend fenntartására éber figyelemmel őrködni méltóztasson".

5 Az 1848 márciusában felállított nemzetőrségek az első napokban ugyan csupán helyi karhatalmi feladatokat láttak el, és az első hivatalos rendelkezések szerint is ez volt a feladatuk, de sokhelyütt, így Zalaegerszegen is "megsejtették" a létrehozók igazi szándékát: az ország hatalomra került ellenzéki vezetői egy Ausztriától független nemzeti haderő csíráját látták a nemzetőrségben. Zalaegerszeg közgyűlése 1848. április 2-án hozta az alábbi határozatot: "Minthogy pedig ezen város kebelében is már alakított őrseregnek nem csak a[z] volna rendeltetése, hogy a bel csendre és bátorságra ügyeljen föl, hanem egyszersmint szükség esetiben a nemzeti függetlenségnek s szabadságnak megőrzésére is gyámolul szolgáljon, ezen szép kívánatnak pedig csak úgy felelhetne meg, ha a szükséges hadi gyakorlatokban oktatást nyerend, ugyan azért a felállított nemzeti őrseregnek a fegyver gyakorlásában leendő oktatása elrendeltetvén, ha hogy az őrsereg közt elegendő 4 ZML. Zeg. régi lt. 405. sz. (Mind a márc. 21-i, mind a 23-i névjegyzékek itt találhatók) vö. Sebők Samu 74. o., Nóvák Mihály 21. o. 5 ZML. Farkas család levéltára. Farkas Lmre hivatali iratai 1848. vö. Degré Alajos-Kerecsényi Edit: Az 1848-49. évi szabadságharc zalai történetére vonatkozó iratok. In: Zalai Tükör 1974. I. köt. 113-114. o.