Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

MOLNÁR ANDRÁS: ZALAEGERSZEG NEMZETŐREI 1848-BAN

kiképezett egyének, kik az oktatást teljesítenék, nem találtatnának, e végre a városi közönség ilyeseknek felfogadását egyhangúlag elhatározza."

6 A nemzetőrségre vonatkozó ideiglenes rendszabályok kidolgozásával megbízott választmány jegyzőkönyvét a város április 8-i tanácsülésén olvasták fel. Az ekkor elfogadott rendszabályokat sajnos nem ismerjük, csak annyit tudunk, hogy a választmány felszólította a város vezetőit, gondoskodjanak a nemzetőrség őrjáratozásához szükséges eszközökről; dobokról, lámpákról és ágyakról. (Az utóbbiak az őrszoba számára szükségesek.) Mind ezeknek, mind pedig a kért nemzeti színű zászlónak elkészíttetésével Pathy János városbírót bízták meg.

7 Zalaegerszeg tanácsülése április 29-én hagyta jóvá a megrendelt termékek kifizetését. Ezek szerint az "őrsereg" zászlaját Zanathy Pál szabómester és Gecsovits György gombkötő készítette el, míg Renner József szíjgyártó az őrszolgálatot teljesítők számára készített puskaszíjakat.

8 Arról, hogy a zalaegerszegi nemzetőrök - hasonlóan más városok nemzetőreihez valóban őrszolgálatot láttak el, csupán egy botrányos eset kapcsán értesülünk. 1848. április 22-én este lopáson érték tetten a megyén átvonuló cs. kir. 7. Hardegg vértesezred őrnagyi osztályának Zalaegerszegre beszállásolt egyik közkatonáját, mire a katona verekedni kezdett. A "vérengzés" hírére a helyszínre sietett két, fegyveres szolgálatot teljesítő őr a "polgári őrseregből": Gyük Ferenc és Prukker József. A katona vasvillával támadt a szuronyos puskával felfegyverzett nemzetőrökre. A nemzetőrök a támadást elhárították, a katonát szuronyukkal megsebesítették, majd foglyul ejtették és megkötözve a városházához kísérték, ahol azután bebörtönözték. Az eset kapcsán tett vallomásokból értesülünk arról is, hogy a város nemzetőrei felváltva teljesítettek őrszolgálatot a legfontosabb épületek, így pl. a városháza előtt is.

9 Április 25-én írott levelében (majd egy, a városbíró által vezetett küldöttség révén személyesen is) földesurához, a szombathelyi püspökhöz fordult Zalaegerszeg mezőváros tanácsa, hogy segélyt kérjen a nemzetőrség felfegyverzéséhez. Kérelmükben kijelentették: "A zalaegerszegi városi polgárság velünk együtt erősen meggyőződve van, hogy ilyképp békés úton nemzeti független önállhatás és fennmaradásunknak], kivált a jelen rendkívüli mozgalmakban, nélkülözhetetlen s majdnem egyedüli feltétele a törvényben megállapított nemzeti őrség felállítása s rendezése [...J. Ily meggyőződéstől áthatva polgártársainkkal együtt már előre, a csend és rend fenntartását tartva szem előtt, városunkban a törvény kihirdetését megelőző ideiglenes nemzeti őrséget alakítottunk, kik egyszersmint a város kebelében minden egyeseknek vagyonát és személyét is őrzik és 6 ZML. Zeg. régi lt. 756. sz. Közgy. jkv. 1848:12., vö. Sebők Samu 74. o., Nóvák Mihály 21. o., Zalai Tükör 15. o. 7 ZML. Zeg. régi lt. 755. Zalaegerszeg mezőváros tanácsülési jegyzőkönyve 1848:126. 8 ZML. Zeg. régi lt. 755. Tanácsit, jkv. 1848:128. 9 ZML. Zeg. régi lt. 503. sz. (tanúvallomások és ítélet)