Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

MOLNÁR ANDRÁS: ZALAEGERSZEG NEMZETŐREI 1848-BAN

védelmezik." Válaszul a zalaegerszegiek kérelmére május 5-én 200 ezüstforintot utaltatott ki Balassa Gábor szombathelyi püspök a kért célra.

10 A nemzetőrségről szóló törvényt - csakúgy mint az ország függetlenségét és polgári átalakulását biztosító egyéb törvényeket - 1848. április 11-én szentesítette az uralkodó. A törvények hivatalos kihirdetésére a zalai megyeszékhelyen a május 8-án tartott népképviseleti gyűlésen került sor. Ekkor vált ismertté Zalaegerszegen a "nemzeti őrseregről" hozott XXII. törvénycikk is. Míg korábban a nemzetőrségbe gyakorlatilag bárki önként beléphetett, most a törvény korlátozta, és bizonyos vagyoni, jövedelmi cenzushoz kötötte, egyúttal pedig kötelezővé tette a nemzetőri szolgálatot. Ennek értelmében mindazok, "kik városokban vagy rendezett tanáccsal ellátott községekben, 200 pengőforint értékű házat vagy földet, egyéb községekben fél telket, vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtokot kizáró tulajdonul bírnak, vagy ha ily birtokot nem bírnak is, de 100 pengőforint évenkinti tiszta jövedelmök van, húsz éves koruktól ötven éves korukig - ha gazdái hatalom alatt nincsenek - a nemzetőrségbe beirandók, és fegyveres szolgálatot tenni tartoznak". A törvény 3. paragrafusa azonban kimondta még azt is, hogy a helyi hatóságok "a nemzetőrségbe még más oly honpolgárokat is besorozhatnak, kiket az alkotmányos rend fentartásában érdekletteknek, s e kitüntetésre méltóknak ítélnek".

11 A nemzetőrségi törvény végrehajtása és a nemzetőrök összeírása - a megye állandó bizottmányának rendeletei nyomán - 1848 májusában csaknem egész Zala megyében megtörtént. Akadtak ugyan olyan települések, amelyeknek lakosai csupán egy újfajta átkos terhet láttak a nemzetőrségi szolgálatban, más településeken viszont a nemzetőrség esetleges fegyveres lázadásától tartott az alispán, de Zalaegerszeg nem tartozott sem az előbbiek, sem az utóbbiak sorába, legalább is nem maradt írásos nyoma annak, hogy okozott-e bármiféle komolyabb bonyodalmat a város nemzetőrségének átszervezése.

12 Hasonlóan más városokhoz, Zalaegerszegen is leszűkítette a nemzetőrség társadalmi bázisát a törvény végrehajtása. Azok a nincstelen zsellérek és kézművesek, akik március utolsó napjaiban nagy lelkesedéssel iratkoztak fel nemzetőrnek, most kiszorultak a helyi alakulatból. Május végére a korábbi önkéntesek közül csak mintegy 150-en maradtak az állandó nemzetőrség soraiban. A törvény rendelkezéseinek megfelelően átszervezett zalaegerszegi nemzetőrség összeírását a megye állandó bizottmányának június 5-i ülésén mutatták be. A városbíró és a város jegyzője által készített összeírás lakóhely szerint, a házszámok növekvő sorrendjében vette számba Zalaegerszeg 286 nemzetőrét. Az összeíráshoz a megye által készíttetett formanyomtatványt használták fel. Ennek rovatai a ZML. Zeg. régi lt. 402. (A város kérelemlevelének és a püspök válaszának 1848. május 27én készült, hitelesített másolata) vö. Sebők Samu 76-77. o., Nóvák Mihály 32. o., Zalai Tükör 16, 121-123. o. (A kapott összeget nem fegyverekre költötték el, hanem a július-augusztus folyamán kimozdított nemzetőrség segélyezésére fordították.) 11 1847/8-ik évi országgyűlési törvényezikkek. Pozsony, 1848. 64-65. o. 12 A város levéltárában mindössze a nemzetőrségi törvény végrehajtásáról intézkedő miniszterelnök, és Zala megye állandó bizottmányának rendeltei maradtak fenn - ZML. Zeg. régi lt. 501. ("Részes kiírás"-ok a megye bizottmányi jegyzőkönyvéből)