Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

BARISKA ISTVÁN: EGY KÜLÖNÖS ÁRULÁS TÖRTÉNETÉHEZ (Bezerédy Imre kuruc brigadéros hitszegéséről) - A letartóztatás és következményei

Tanulságos ez a levél. Sokan azt mondják majd, hogy ez a beismerés végül is mindent igazol. Lehet, hogy igazuk van. Mégis azt mondjuk, hogy éppen ez bizonyítja Bezerédy ártatlanságát.. Na, nem a szándékban, az „odaigérkezésben", amelyet „megmásított, hanem cselekedetében, amit valóban nem követett el. Olyanformán, mint Balogh Ádám, aki 1705. április-májusában már másodszor „labancságra ígérkezett, s hitit még akkor adta vala, amikor szegény Ibrányi elveszett, — de meg nem tartotta " — írta Rákóczi fejedelem Bercsényihez, amidőn megtudta, hogy 1710-ben az elfogott Balogh Ádám fölött Pálffy főgenerális „törvényt láttatott". Balogh Ádám cselekedete minden következmény nélkül maradt. A császár 1705 áprilisi amnesztiája után ezt tették a Kisfaludyak, Bezerédy János alispán és Szarka Zsigmond ezereskapitány is. Ugyancsak minden szankció nélkül.

218 Nem a szándékokban volt a különbség. Annak megítélése változott meg 1708-ra, amint majd látni fogjuk. A levél igazolta, hogy előtte nem létezett mégcsak szándéka sem az átigérkezésnek. Thalyt igazolta ez a vallomás és nem Rákóczit, Károlyit vagy Forgáchot, akik ezt nem az első megingásnak tekintették, miként később Lukinich sem. S azokat, akik Trencsén hatását a katonai vereségnél mélyebbnek tartották. Rákóczi szavai szerint a „kábulat" nemcsak a nemzetet, de sok-sok katonát is hatalmába ejtett. Bezerédy ezt az állapotot így nevezte: „elannyira veszett eszem, hogy olyan voltam, mint az agyonvert, de se ennem , se innom nem köllött nagy búmban." Próbáljunk hitelt adni Bezerédy szavainak. Öt-hat hétben számolta a levél írása előtt, hogy először gondolt a „labancságra". 1708. október 5-étől visszaszámlálva, augusztus 19-én, akkor még a vasárnap induló hétben kell gondolkodnunk. Iváncsay ezen a napon értesítette Bottyánt, hogy Heister gróf Bezerédy ellen készül. I. József pedig, mint fent láttuk, augusztus 20-án írta alá Bezerédy kegy elemlevelét, a grationálist. A Labancos napló innen kezdve pedig mindent tudott. Azt is, hogy 28-án Heister már Bezerédy csatlakozására kelt át a Dunán. Esterházy pedig kimondhatatlan zűrzavarról tett jelentést a fejdelemnek, miközben Bezerédy előléptetését javasolta és bevallotta, hogy a „hadi kormányzásim segéttésére" nincs embere, amit az ellenség is tudott.

219 Ha igaz az odaigérkezés szeptember 6-i dátuma — ahogy azt Nemeskéri Kis Palkó állította — , akkor Heister akarata érvényesült, hogy „harmadnegyed nap vigyem végben". Bezerédy azonban szeptember végéig kért időt, hogy tudja, mi történt a Dunán túl. Ezt igazolta, hogy vagyonát szeptember elején kihozatta Sopronból, amit aztán Kőszegen prédáltak fel. De még a Labancos napló bizonytalan bejegyzése is ezt erősítette meg. 1708. szeptember 7-én csak találgatta az egyesülést: „Hajster Rábaközben van; Bezerédy talám csak holnap is conjugálja magát az Ofölsége embereivel."

220 Ez a bejegyzés pedig Bezerédy haladéktaktikáját igazolta. A naplót pedig nem lehet kurucbarátsággal gyanúsítani. A levél jól rekonstruálható igazsága is őt igazolja, Esze Tamás: Balogh, 75. o. Dominkovits Péter: Bezerédy, 17-18. o. mint a 202. sz. j. Thaly Kálmán: Bottyán, 272. o.