Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

BARISKA ISTVÁN: EGY KÜLÖNÖS ÁRULÁS TÖRTÉNETÉHEZ (Bezerédy Imre kuruc brigadéros hitszegéséről) - A pataki végkifejlet

hogy ti. a szándék valóban fennállt. Lefogatása persze megakadályozta abban, hogy igazságát is bizonyítsa. A Theatrum Europeaum, a frakfurtiak 1633-ban alapított krónikája úgy tudta, hogy Heister gróf könnyű lovasokkal a Bezerédyt kísérők után eredt, de beérni már nem tudta őket, így a brigadérosnak halállal kellett bűnhődnie: ,J3ezerédy sein gutes Vorhaben mit dem Tode büssen müssen...' A frankfurti krónika azonban rosszul tudta. Heister emberei nem léptek érintkezésbe Bezerédyvel. Esterházy pedig ekkor írta, hogy Heister a soproni némettel, azaz gr.Nádasdyékkal egyesítette erejét: „de amely okbúl infantériája s muníciója nincsen, nem remélhető, hogy a maga veszedelmivel Bezerédi kedvéért várokot víjjon; suffwit az ellenségnek, hogy Bezerédi megfogattatván, sem nékünk, sem néki nem tészen szolgálatot. "

222 Ha visszaidézzük Bezerédy második egri levelének utóiratát, az „lm, az ellenség örül ennek az én rabságomnak, mivel eleitől fogva azon volt, hogy veszessen el a nyakárul" kezdetű postscriptumát, megdöbbentő azonosságot fedezhetünk fel a két gondolat között. Valójában nem Heister akarata, hanem Pálffy okossága győzött. A pataki végkifejlet A tragikus vég elkerülhetetlennek látszott. Vancsai István 1708. szeptember 30-án az Abaúj-Torna vármegyei Hejcén már úgy tudta, „Bezerédit, amint itten hallották és híre vagyon, expediálni kívánják az más\>ilágra. "

223 Nem volt ezen semmi meglepő. Ocskay László brigadéros 1708. augusztus 28-i átállása miatt a kuruc hadvezetés érthető módon kemény eszközökkel próbálta megadakakadályozni a széthullást. Esterházy szeptember 7-i levelében is arról panaszkodott, hogy a vármegyék és a „regimentbeli tiszt uramék" a „Nemes Confoederatio" állhatatosságán gúnyolódott és védleveleket, protectionálisokat váltottak „széltében az ellenségtüi", s alig bírta őket az „egyenes ösx'ényre",

224 Rákóczi 1708. szeptember 17-én még fenntartásokkal fogadta a Bezcrédyről érkezett híreket, mert nem hitte azokat a részleteket, amelyeket megfogása körülményeiről írtak. Ekkor figyelmezette Bercsényi főgerenerálist, hogy talán jobb lett volna átgondolni Esterházy grófnak a brigadéros megfogását. Szerinte Bercsényi vagy akár Bottyán is így járhatott volna.

225 Aztán ugyanez a Rákóczi tíz nappal később Bezerédy „istentelen factióját és gonoszságát" kárhoztatta Esterházy főkapitánynak. Osztozott a gróf örömén, hogy Isten idejekorán kinyilatkoztatta kegyelmét, majd indulatosan azt írta: „Kegyelmed (gr. Esterházy, a szerz.) törvényt láttah'án reá, példás és az Confoederatiónak szeritül való observatiójára másokat is ösztönző halál által az complexekkel (társaival, a szerz.) Theatrum Europaeum, 1708. Frankfurt, 46. o. OSZK Bezerédy-ir.: 6. fol. Kivonat gr. Esterházy Antal levelezéséből, h.n. 1708. szept. 12. Esterházy tb. k.: 776. o. 223 Vancsay István levele Kassa városának, Hejce, 1708. szept. 3. OSZK Bezerédy-ir.:66. fol. 224 gr. Esterházy Antal levele gr. Bercsényi Miklós főgenerálishoz, Szcntgrót, 1708. szept. 7., Esterházy tb. k.:241. o. 225 minta 18. sz.j.