Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

TURBULY ÉVA: A Deák család felemelkedése a megyei hivatalvállaló nemességbe

gyermek öccsének is eligazította nemességét, aki aztán öreg korában házasodott és nemzett gyermekeket, esetleg egy korábbi házasságot követően. 1718-ban már nem élt, felesége hosszabb özvegység után követte. E házasságból (vagy egy előzőből) született az igazi homo novus, II. Péter, aki a családi vagyon és tekintély megalapítója lett. Első adatunk róla az 1719 decemberében megtartott tisztújítás, amikor a Kapornaki nagyobb járásban alszolgabíróvá választották.

17 Húszas évei derekán, végén járhatott, neve előtt a nobilis helyett már a megtisztelobb, magasabb rangot jelentő egregius titulus állt. 1720 márciusában húsz forintos fizetéssel kerületi hadbiztos (districtualis commissarius) is volt. E tisztségében feladatként a megyébe beszállásolt vagy átvonuló katonaság egy-egy egységét felügyelte és látta el. 1725 februárjában hasonló feladatokkal Stájerországba és Ratkersburgba küldték, immár ötven forintos fizetséggel. Többször megerősítették hivatalában, az 1730-as tisztújításon főszolgabírónak jelölték, majd 16 évi alszolgabíróság után 1735. április 19-én mégis választották.

18 E tisztét 9 évig viselte, 1744. augusztus 21-ig. Ekkor — bár alispánnak és főszolgabírónak is jelölték — egyik hivatalt sem nyerte el. A nagy álom, az alispánság szertefoszlott.

19 Táblabíróvá választása csekély vigasszal tölthette el, bár családjából elsőként viselhette e megtisztelő címet. Születése az 1690-es évekre, halála az 1750-es évek elejére tehető. Két felesége volt, az első talán Zajgár Anna, akitől elsőszülött fia, Gábor, a haza bölcsének nagyapja született.

20 A második asszony Gaiger Zsuzsanna volt, tőle két fiú, Ferenc és László, valamint két leány, Anna és Franciska származott. Neve utoljára 1752-ben szerepelt a közgyűlési jegyzőkönyvekben.

21 Péternek hivatali előmenetele mellett vagyona gyarapítására is volt gondja. 1746-ban már ura a később a család nevével szorosan összefonódó Tárnoknak, valamint az orokláni és vörösfalui pusztáknak. Petáncon, a híressé vált petánci víz hazájában is volt birtoka.

22 O is igénybe vette a kor szokásos pénzbefektetési és vagyonszerzési módját. 1748-ban Horváth László Zsitkócon kétezerforintotvett kölcsön tőle kamatra a Vas megyei Fölső-Szilvágy falu fejében. A kamatfizetés valószínűleg elmaradt, mivel 1752 decemberében a megyei törvényszéken bemutatták az előbbi nyugtát.

23 Az, hogy ilyen komoly összeget nélkülözhetett, mutatja az egykori egytelkes vagyonának gyarapodását. A Deák család zsitkóci javairól 1777. december 30-án, a második feleség, Gaiger Zsuzsanna halálát követően inventárium készült.

24 A jelenlévő testvérek közül Gábor hiányzott. Őt, mivel más anyától származott, valószínűleg korábban kielégítették. 1768-ban már Tárnok földesura 14 jobbággyal és 28 zsellérrel. Rajta kívül csak két nemesnek volt a faluban négy illetve öt, további 17 ZML IV. l/a. 1719. december 5. 327. p. 18

Uo. 1720. március 20.377. p., 1724. május 29. 30. p, 1725. febr. 19. 146. p. 1735. április 19.384. p. 19 ZML IV. l/a. 1744. augusztus 21. 780—787. p. 20 ZML IV. l/a. 1748. júl. 14. 1121. p. 21 ZML IV. 14/a. 364/5, P7. l/a. 1752. október 20. 946. p. 22 ZML IV. 1/dd. Bírói eltiltások fasc. 2. nr. 1. 1746, 111. 364/5. 23 ZML IV. 1/x. Kötelezvények fasc. 3. nr. 34. 1749. 24 ZML 364/5.