Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)
TURBULY ÉVA: A Deák család felemelkedése a megyei hivatalvállaló nemességbe
háromnak egy-egy zsellére. 25 A Zsitkócon hátramaradt javak is jómódról, bár a hosszú özvegyi évek után némi elhagyatottságról árulkodtak. Nyolc ökör, nyolc tehén, négy hámos ló és két csikó állt az istállókban. A földben 22 pozsonyi mérő elvetett búza és 31 méró' rozs, az alsó-lendvai hegyen lévő pincében 20 akónyi új, 50 akó régi bort találtak az összeírok. A zsitkóci ház kilenc derékból állt, két fias csűrös pajtával, pincével, három színnel, kástolyjal, hidassal. A pajta mellett — igaz elárvultan — méhes állt. A házban lévő ingóságok, szerszámok, kocsik is jelentős értéket képviseltek. A két nemességszerző közül Mihály ága fiával, Ferenccel kihalt. Róla annyit tudunk, hogy 1738-ban még Összeírták. Halálának pontos évét nem ismerjük. Péternek három fia született, a már említett főszolgabírón kívül János esküdt és II. Ferenc. János az 1727—28-as, 1738-as és 47-es összeírásokban szerepelt. 26 1730-ban már esküdt, ennél többre azonban nem vitte. 27 1759-ben özvegyét, Vinter Évát említették, tehát már nem élt. Gyermekük nem született. Ferenc hivatalviseléséről nem tudunk. Felesége Szomi Kata. Fia, a későbbi főadószedő indította az 1785-ös osztálypert, amelynek adataink egy részét köszönhetjük. Halála a tanúvallomások szerint az 1758/59-es évekre tehető, fia ekkor még gyermek. Ezt bizonyítja egy, a Szomi rokonsághoz tartozó nyitrai tanító levele 1761-ből, amelyben így írt: „Hanem ha az Isten éltetni fog, Deák Ferencnek fiacskáját magam mellé fogom venni jövendőre, csak az idén járhassa iskoláit Dobronakon." 28 A késői apaság tehát I. Péter mellett fiánál, Ferencnél is valószínű. A későbbiekben utalunk majd rá, hogy II. Péter Ferenc fia is meglehetősen későn, kevéssel apja halála előtt született. A talán felsőbb iskolákat is megjárt III. Péter 1785 decemberében esküdt, 1790-ben regestrator, 1792-ben helyettesítette Merzel Pál viceperceptort (vagyis al-adószedőt). 1795-től maga is al-adószedő az egerszegi járásban. 29 1804-től 1812-ig megyei főadószedő volt. 30 Deák Antal előtt, aki másodalispán és országgyűlési követ is volt, ő érte el a legmagasabb fokozatot a hivatali ranglétrán. Ennek ellenére keveset tudunk róla. Dabronakon, majd Zsitkócon élt, 1795 utáni lakhelyét nem ismerjük. 31 Valószínűleg munkájának élő agglegény volt, leszármazottja nem maradt. Visszatérve Deák Péter főszolga fiúgyermekeire, közülük első házasságából született Gábor fia a legismertebb. Rá és feleségére, Hertelendy Annára minden eddigi történeti feldolgozás kitér. 32 Az 1747-es összeírásban már szereplő Gábor 1762-ben táblabíró. A történetírók mindegyike hangsúlyozta előnyös házasságát. A megyei elitbe tartozó vagyonos Hertelendy családból Gábor főszolgabíró egyetlen gyermekét vette feleségül, vele együtt felesége öröksége26 ZML IV. 1/9. Úrbéri tabellák Egerszegi járás nr. 59. 26 ZML IV. l/e/l. Nemesi Összeírások fasc. 1. 27 ZML IV. 17a. 1730. nov. 14. 840. p. 28 ZML IV. 14/a. 364/5. 29 ZML IV. 17a. 1785. dec. 28. 299. p., 1790. nov. 20. 35. p, 1792. nov. 5. 99. p, 1795. május 4. 30 Degré — 1984. 49. p, ZML Limbus Deák Péter főadószedő iratai 1804—1812. 31 ZML IV. l/e. fasc. 2. 1786, 1795. 32 Ferenczi — 1904. 458. p.
