Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)
MOLNÁR ANDRÁS: Zala megye politikai viszonyai az 1840-es évek második felében
úr, 16 kik közül az elsó', néhány üdvözlési szavak után, oda nyilatkozott, hogy készen állana ugyan az egész tisztikar udvarlását megteendő', de minthogy múlt éjjel rögtön Baltavárról küldött levelemet ma reggel (13-kán) vette volna, mellyben nálam tudva lévó' különös okaimnál fogva a tisztikarnak hivatalos tisztelkedését 14-kére reggelre parancsoltam volna; azért ó' csak ezen jelenlévő' tisztitársaival megjelenik; egyszer(s)mind hivatalos üdvözlését eleve is megtévén, azt kérdi, hogy hány órára parancsolnám tehát, hogy másnap reggel (14-kén) a tisztikar tisztelkedését megtenné? Értésemre esvén, hogy az ellenzéknek makacsabb egyénei, az úgynevezett legénység 17 , mintegy kormány elleni demonstratióul azt tervelnék, hogy engem 14-kén, ha magamtól nem jelennék meg a gyűlésen, bizonyára se meg nem hívni, se mások által meghivattni semmiképp sem fognák engedni, só'tt, hogy feltett szándékok lenne eró'vel, és ha kell, excessus 18 által is, azt gátolni, s ha ez sem sikerülne, beléptemkor lepiszszegéssel és egyébb durvaságokkal nem személyemet, de a kormányt és a helyetest sértőleg illetni; azért, hogy ezen tervük ne sikerüljön; első alispány uramnak fennebbi kérdésére azt feleltem, hogy tisztelkedésre reggel 9 órára várnám a tisztikart, melly tisztelkedése után mi mindannyian in corpore 19 a templomba „veni sanctere" 20 indulunk. Ennek végeztével pedig szinte in corpore a közgyűlésre felmenendünk a megye teremébe — melly ebbéli határozatomat a statusokkal amenyire lehet szóval megtudattni rendeltem, és őket is az egyházi ájtatosá(g)ban résztvenni, és annak utána velem a gyűlésre menni felszólíttattam. Ezt tenni kénytelen valék, mert sikeresbb de egyszersmind szelídebb módot a tervezett kicsapongások elhárítására nem valék képes kigondolni. Még aznap (13 július) a statusok közül Császár Ferenc őnagysága 21 jelent meg tisztelkedésre, s Zalabéri Horváth János, Vilmos és József 22 urak, úgy szinte gróf Festetics Bénó 23 este felé, mint atyafihoz látogatóképpen jövének, kikről azért teszek itt említést, mivel Ők valának a legénység által arra megbízva, hogy engem arra bírjanak, hogy azon tervemtől, melly szerént diplomaticai ebédet adni kereken megtagadtam, állanék el. Ezen határozottan feltett szándokomnak — az oppositionak ügyetlen durvaságain kívül még két fő oka volt. Először: Régen értesít(t)ettem a legénységnek azon feltett szándokáról, hogy azon esetre, ha vegyes diplomaticai 1S Kerkápoly István (1787/9/—1848) 1837-től 1848-ig első alispán (1830-ban és 1843/44-ben országgyűlési követ); Csillagh Lajos (1789—1860) 1837-től 1849-ig másodalispán; Tuboly Mihály 1835-től 1849-ig főjegyző, és Koppány Ferenc 1825-től 1849-ig főadószedő. 17 A zalai ellenzék radikális szárnya nevezte így magát 1845 nyarán és őszén. Róluk bővebben ír Festetics a 3. sz. levelében. 18 excessus — kihágás. 19 in corpore — testületileg. 20 veni sancte — szentmise. 21 Császár Ferenc (1807—1858) a hétszemélyes tábla bírája, jogtudós, író és műkritikus. 22 Zalabéri Horváth János (beceneve: „Muki") (1785—?) cs. kir. kamarás, volt alispán (1831/34) és országgyűlési követ (1832/34),; Zalabéri Horváth Vilmos (1803—?) táblabíró, kaszaházi birtokos; Zalabéri Horváth József kamarás és kapitány, szentmihályi birtokos. 23 Festetics Bénó gróf (1812-1872).
