Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)
VAJDA LÁSZLÓ: Az 1905–6. évi vármegyei ellenállás Zalában
ütköző és államellenes cselekmények, zavarok elleni intézkedések megtételére. Felhatalmazták Csertán Károly alispánt arra, hogy szükség esetén csendőrség kirendeléséről is gondoskodjon, ha ez elégtelennek mutatkozik, katonai karhatalmat is vegyen igénybe. Hangsúlyozta a határozat, hogy a választók választási helyre — a szavazókörbe — történő szállításáért járó fuvardíjat—amelyet alispáni szabályrendelet határoz meg — a képviselőjelölt is kifizetheti, ez nem számít vesztegetésnek. 17 Legnehezebben a szabadelvű pártnak sikerült jelölteket állítani. Nagykanizsán először Surányi Károly pancsovai főgimnáziumi tanár próbálkozott, de néhány nap után kiderült, hogy nincs komoly támogatója, így visszalépett. Több napon keresztül Zichy Aladár néppárti képviselő — elsősorban a kiskanizsai parasztokra és a falusi választókra támaszkodva egyedül indult, mígnem néhány nappal a választások előtt Hegedűs László kiskanizsai polgár függetlenségi programmal lépett fel, akit a szabadelvű választók is támogattak. Zalaegerszegen is sor került január 15-én szabadelvű párti választási gyűlésre. Jelöltjük — Ódor Géza pénzügyigazgató — azonban nem vállalta, így a párt központjától kértek javaslatot. Végül január 23-án Veszter Imre indult harcba a néppárti Farkas Józseffel szemben. A választásokon komoly eséllyel csak a csáktornyai és a baksai választókerületnek sikerült szabadelvű képviselőjelöltet állítani. Ezekben a kerületekben került sor szorosabb küzdelemre, izgalmasabb szavazásra, másutt még a választások előtt visszaléptek a szabadelvű jelöltek. A többi választási körzetben az egyesült ellenzéki pártok jelöltjei az esélyesebb jelölt javára még a választások előtt visszaléptek. 18 A január 26-án sorra kerülő választások tényeit, eredményeit a mellékelt 1. és 2. sz. táblázat mutatja. A megszerzett mandátumok megoszlása egyértelműen az egyesült ellenzék fölényét mutatta: 7 mandátumot nyertek el (4 néppárti, 2 függetlenségi, 1 disszidens), 1 képviselői helyet szerzett mindössze a szabadelvű párt és 1 jutott pártonkívülinek (Szüllő Géza a néppártból vált ki). Az előző — 1901-es választásokhoz viszonyítva a néppárt megtartotta megyebeli pozícióját, előretört a függetlenségi párt, a szabadelvű párt viszont csak 1 mandátumot szerzett—csáktornyai, zömében nemzetiségek lakta választókörzetben, azt is nagyon csekély, mindössze 52 szavazattöbbséggel. 19 A zalaegerszegi választáson történtek pedig már arra is engednek következtetni, hogy a megyei adminisztráció is az egyesült ellenzék befolyásolása alatt szervezte a szavazást. Veszter Imre szabadelvű jelölt visszalépését ugyanis ilyen tartalmú levéllel indokolta: „Tisztelt választási elnök Űr! Tekintettel arra, hogy a katonai kordon Krosetz Gyula pártelnököm tiltakozása ellenére úgy állíttatott fel, hogy választóim a szabadelvű párt táborába szabadon nem közlekedhettek, sőt részben abba be sem juthattak, 17 ZML. Zvm. th. biz. jgyzk. IV. 402/273. 1007/1905. 3. 18 ZML. IV. 403. Zvm. th. biz. központi választmányi iratai, az 1905-ös választmányi jegyzökönyvek. 19 ZML. uo.
