Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

VAJDA LÁSZLÓ: Az 1905–6. évi vármegyei ellenállás Zalában

részben pedig az ellenfél táborába szoríttattak, a jelöltségtől ezennel visszalé­pek." 20 Február 2-án megjelenő újság szabadelvű szerkesztője „Megdöbbentő eredmény" című vezércikkben komentálta az országos választások eredményét, a kormánypárt vereségét. Ezt követően több ízben is élesen bírálta a választá­sok módszerét, különösen a Nagykanizsán történteket — Zichy gróf döntő győzelmét — tudta nehezen elfogadni: „...Ha valamely kiskanizsai polgártársunktól a képviselőválasztás definí­cióját kérdeznők, az egész jóhiszeműen, bizonyára ezt válaszolná: Képviselővá­lasztás az, hogy az ember kap fuvardíjat, leissza magát a sárga földig és ha nincsen éppen verekedő kedvében, akkor csak az összes nagykanizsai ablak­okat veri be, ha pedig jobb hangulatban van, akkor egypár úri fejet is... Kiskanizsa azért oly nagy hatalom a választások idején, mert terrorizálja az egész vármegyét..." 21 A „Könnyelműség a politikában" című vezércikk pedig rezignáltán állapít­ja meg, hogy a választók politikai érettsége nem megfelelő. Az emberek jelentős része saját érdekei ellen szavaz. Például Nagykanizsán számosan akadtak a néppártnak zsidó hívei, pedig az közismerten antiszemita, vagy sok kereskedő és iparos szavazott az ipari érdekek ellen. A cikkíró szerint ez a téves jelszó miatt van: „előbb vagyok magyar, mint kereskedő, iparos, tisztviselő stb." „Egy osztály van, amelyik nem szerénykedik és helyesen fogja fel a dolgot: az agráriusoké. Ők nem mondják, hogy inkább vagyok magyar, mint agrárius..." 22 A választások eredményeként 1905 tavaszától a megye politikai arculatát, az országos eseményekhez való viszonyát az egyesült ellenzéki pártok legaktí­vabb tagjai, csoportjai határozták meg. A parlamentbe került képviselők, a többséget szerzett ellenzéki pártok vezetőinek minden lényeges törekvését továbbították a megyébe és lényegében befolyásukat minden fontos döntésben érvényesíteni tudták. A MEGYEI ELLENÁLLÁS KEZDETE, AZ ALKOTMÁNYVÉDELMI HARC MEGSZERVEZÉSE 1905 tavaszán a megye politikai szempontból mérvadó közönsége izgatot­tan várta, hogy oldódik meg a politikai válság, mikor sikerül a választásokon győztes koalíciós pártok vezetőinek megegyezni a királlyal és átvennie a kormányzást. Az 1905 április végétől immár napilappá lett Zala — amely „Minden párttól független" politikai napilapként hirdette magát — folyamatos tájékoztatást adott az alkudozásokról, az egyesült ellenzék vezetőinek prog­ramjáról, törekvéseiről. Emellett sűrűn közölt híreket az orosz—japán háború­ról, az orosz forradalom eseményeiről, a nemzetiségek mozgolódásáról, az egyes 20 ZML. uo., ÜL Zala 32. évf. 9. sz. 1905. január 30. 21 Zala 32. évf. 9. sz. 1905. január 30. 22 Zala 32. évf. 13. sz. 1905. február 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom