Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)
KERECSÉNYI EDIT: Adatok az Alsólendva (Lendava) vidéki fazekasság XVIII–XIX. századi történetéhez
1750-re az adózók száma az 1728. évi 565-ról 990-re, köztük a kézműveseké 40-ró'l 151-re növekedett. Legjobban a fazekasoké emelkedett: 13-ról 86-ra. Dobronak 44 mesterrel a környék fazekasiparának központjává vált, ahol csaknem minden harmadik gazda — legalábbis részben — e mesterségbó'l élt. Fokozódott ezen iparág jelentó'sége Bödeházán, Jóseczen, Radamoson és Filóczon is. Rajtuk kívül 24 kovács, 15 valamint néhány varga, csizmadia, szabó, csapó, kerékgyártó, kötélgyártó és asztalos képviselte a kézműipart. A kovácsokat nem tekintve legtöbben az uradalom központjában, Lendván dolgoztak. Itt alakultak meg az elsó' céhek is; ám erről késól)b szólok részletesebben. A szaporodó lakosság, a növekvő igények, valamint a helyben vagy a közelben található kiváló minőségű nyersanyag: a tűzálló agyag és nem utolsósorban a Vas megye szomszédos falvaiban, Veleméren és környékén ekkor már virágzó fazekasipar 16 ráébresztette e vidék népét is e mesterség jövedelmezőségére. Vegyük tehát sorra a Lendva környéki helységek 1750-ben adózás céljából összeírt mestereit nevük és jövedelmük szerint! 17 Bödeháza Filócz Gáborjánháza Göntérháza Hidvég Göncz Péter Fehér István és fia Csuka János és fia Devecz János Horváth György és fia Büky Mihály Büky György Lovrencsics István Csernél György Szerpács Mihály Berdén György Hokonyák ? János Németh Mihály Tóth Péter Figulus inquilinus Tóth István Kozma Ferenc Soós Márton Gáli Ferenc Vargha István Soós János Szőke György — Ft jövedelemmel. 2 Ft jövedelemmel. 3 Ft jövedelemmel. 1 Ft jövedelemmel. 2 Ft jövedelemmel. 8 Ft jövedelemmel. 2 Ft jövedelemmel. 8 Ft jövedelemmel. 5 Ft jövedelemmel. 8 Ft jövedelemmel. 8 Ft jövedelemmel. 8 Ft jövedelemmel. 8 Ft jövedelemmel. 8 Ft jövedelemmel. — Ft jövedelemmel. 8 Ft jövedelemmel. 10 Ft jövedelemmel. 10 Ft jövedelemmel. 8 Ft jövedelemmel. 1 Ft jövedelemmel. 3 Ft jövedelemmel. 2 Ft jövedelemmel. 16 A csak faber szóval jelzett kézműipart fordítottam kovácsnak, mivel faberferrarius szóhasználattal szinte nem is találkoztam. 16 Somogy vármegye 1719-ben és később több határozatot hozott a Sopron és Vas megyei fazekasok ellen, akik a jobbágyság kárával edényeiket terményért cserélik el. (Comitatus Simigiensis Statuta 1719. 285—86. V.ö. HOFER — 1955. 163. NÁDASDY — 1982. 94. A tanulmány szerint már a XVIII. században is 5 fazekascéh volt Vas megyében. 17 ZML Conscr. Univ. Ö. 1750. 25—54. f. Jóseczen nem állapítható meg, hogy Magyar Ferenc vagy Végh János volt-e a fazekas.
