Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)
KERECSÉNYI EDIT: Adatok az Alsólendva (Lendava) vidéki fazekasság XVIII–XIX. századi történetéhez
Josecz Fehér Márton Gáli János Büki János Magyar Ferenc vagy Végh János Tóth Miklós Gáli Mihály Gerencsér Péter Völgyi István Pulya István Hancz István 10 Ft jövedelemmel. 10 Ft jövedelemmel. 10 Ft jövedelemmel. 6 Ft jövedelemmel. Zsitkóc Kámaháza 6 Ft jövedelemmel. 10 Ft jövedelemmel. 10 Ft jövedelemmel. 10 Ft jövedelemmel. 8 Ft jövedelemmel. 8 Ft jövedelemmel. Dobronak ekkor (1750-ben) összeírt 44 fazekasának neve a II. táblázat megfelelő' rovatában található. Mivel e mezőváros vált a Lendva vidéki fazekasság XVIII. századi központjává, szükségesnek tartottam a mesterek nevét 1728-tól 1845-ig bizonyos időszakonként ábécébe rendezve kigyűjteni, hogy megállapítható legyen, mely családok váltak közülük fazekas dinasztiákká. Itt jegyzem meg, hogy Gerencsér Mihály kivételével — kinél nagyon magas, azaz 20 Ft-os jövedelmet állapítottak meg az összeírok — az összes többi fazekasnál évi 10—10 Ft-os hasznot jeleztek. 18 E mezőváros lakosai akkor még csaknem valamennyien telkesjobbágyok voltak, csak néhányan zsellérek. Valószínű, hogy az akkor még népes családoknakjobbára csak egy-két tagja, esetleg még egy segéd (vagy cseléd) fazekaskodott, a többi családtag pedig a telki, illetve irtásföldek művelésével és az állatok ellátásával foglalkozott. Ritócz János háztartásában pl. — nyilván valamelyik rokon — zsellérként tevékenykedett, ám a gazda ugyanakkor tartott 2 segédet, £11. cselédet is, noha a gazdaság állatállománya nem volt jelentó's. Valószínű, hogy a fazekas mesterségben foglalkoztatta őket. A Szakái család is nagyban űzhette az ipart, mert apa és fia mellett szintén dolgozott 3 segéd (cseléd?), bár a gazdaságban Ők is csak 3 igásállatot, 1 tehenet és 4 kétéves növendéket tartottak. Sajnos, az egyes családoknál összeírt őszi és tavaszi termés mennyiségét, s a megtermelt bor akóinak számát összesítve jegyezték fel. Három egyéb kézműves dolgozott még ekkor a mezővárosban: 2 kovács és 1 varga, Őket is 10—10 Ft-os, mesterségből származó jövedelemmel írták össze. Radamos fazekasainak 1750. évi név szerinti felsorolását a III. táblázat megfelelő rovatában találja az olvasó. E falu 37 gazdája közül 10 foglalkozott ekkor cserépedények készítésével. Nyilván ők is többnyire télidőben, hiszen több-kevesebb földdel, sőt néha jelentős állatállománnyal is rendelkeztek. Szemet János libertinus pl. fazekas létére a falu legmódosabb gazdája volt, aki három cselédet is tartott. Gazdaságában 8 igásállatot, 5 tehenet, 25 kétéves üszőt ill. csikót, s 160 mérőnyi őszi, valamint 170 mérőnyi tavaszi termést írtak 18 U.o. Úgy tűnik, hogy Dobronak 1750. évi összeírója hanyagul látta el munkáját, hisz alig elképzelhető, hogy a mestereknek valóban azonos jövedelmet hozott e kézműipar.
