Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

BILKEI IRÉN: Okleveles adatok az ákosházi Sárkány család XVI. századi történetéhez

is megnehezítve a társadalmi mobilitást.

6 Végül változás látszik a köznemesség politikai szerepléseinek színterén, a vármegyében is. Jelen dolgozat ez utóbbi kérdéshez szeretne néhány szemponttal hozzájárulni. Nevezetesen, egy zalai köznemesi családon keresztül vizsgálni a köznemesség családi kapcsolatait, birtokviszonyait, politikai szerepvállalását. Tisztában vagyok vele, hogy egy ilyen jelentőségű kérdés megválaszolására csak óriási anyaggyűjtésen alapuló, komplex társadalomtörténeti elemzések alapján lehet vállalkozni. Talán az általam az alábbiakban közzéteendő néhány adat is előbbre viszi Zala XVI. századi társadalmának megismerését. Zala megye XVI. századi közgyűlési jegyzőkönyveiből

7 és a zalavári és kapornaki bencésrendi konventek hiteleshelyi okleveleiből

8 ismertek azok a családok, amelyek a helyi köznemesség gerincét alkották. Azok a családok, amelyek ugyan —, mint ezt Csánki D. történeti földrajzából tudjuk

9 —, már a középkor folyamán birtokosok voltak Zala megyében, de éppen a XVI. században szilárdult meg annyira a helyzetük, hogy megalkossák a megye hivatalvállaló nemességének körét. A Csébi Pogányok, GerseiPethok, PölöskeiÖrdöghök, Akosházi Sárkányok, Osztopáni Perneszyek, Kanyafóldi Kerecsényiek, Hetési Pethék, Kacorlaki Kaczorok, Rajkyak, Csányok, Hásságyok stb. közül több ok miatt esett a választásom az Akosházi Sárkány családra. A viszonylag bőséges okleveles forrásanyag

10 mellett az is indokolhatja választásomat, hogy az oklevelek vizsgálata során az is kiderült, hogy társadalomtörténeti szempontú vizsgálatokhoz is megfelelő adatokkal tudnak szolgálni. Pl. mint az alábbiakban látni fogjuk, rokoni kapcsolatok fűzték Őket Zala szinte minden jelentős családjához. Ezenkívül a család férfi tagjait minden olyan helyen látjuk, ami a felemelkedéshez szükséges a XVI. században: vármegyei tisztségviselőként, rendi főméltóság servitoraként, ritkán értelmiségi szerepkörben, vagy egyszerűen csak birtokát hatalmaskodással gyarapító nemesként. 2. A CSALÁD XVI. SZÁZADI GENEALÓGIÁJA Genealógiai irodalmunk megállapítása szerint az Akosházi Sárkány család az Ákos nemzetségből származik.

11 A „Sárkány" családnév először 1408-ban bukkan fel egy oklevélben. A névmagyarázat szerint valamilyen negatív tulajdonság miatt kaphatta az ős ezt a nevet.

12 Egy múlt századi népetimológia 6 Kubinyi A.: Változások a középkori végi Magyarországon. História Könyvtár 2. (Bp., 1993.) 21. 7 Bilkei I.—Turbuly E., Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái, 1555—1711.1. Zalai Gyűjtemény, 29., 1989. 8 ZML. XII. 1. Nr. 1—2575. — Bilkei I., Hiteles helyek Zalában, in: A Dunántúl településtörténete, VII. (Veszprém, 1989.). 343—350. 9 Csánki D., Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában, III. (Bp., 1897.) 2—8. 10 A család levéltára beolvadt az Illésházy család irataiba, a Batthyány család levéltárában. MOL. P 1341. Lad. 23. 11 Nagy I., Magyarország családái czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. X: (Pest, 1863.) 55—59. — Kempelen B., Magyar nemes családok, IX. (Bp. 1915.) 241—249. 12 Kázmér M., Régi magyar családnevek szótára, XIV—XVII. század. (Bp., 1993.) 915—916.