Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)
BILKEI IRÉN: Okleveles adatok az ákosházi Sárkány család XVI. századi történetéhez
egyenesen úgy tudja, hogy a Micz bántól származó Sárkányok és Ordöghök nevüket őseik rabló és kalandor életmódja miatt kapták. 13 Előnevük kezdetben „Buzádszigeti" formában bukkan fel. A zalai Sziget nevű helység eredetileg a Hahót—Búzád nemzetség birtoka volt és a XV. század közepén került a Sárkány család birtokába (ma Hahót községhatárában). Ekkor kezdi használni a család a „Sárkányszigeti" előnevet. 14 Vele párhuzamosan jelenik meg a forrásokban az „Akosházi" előnév is. Akosháza település a mai Ebergény környékén volt, a Sárkányok 1414-ben kaptak rá nova donatiót Zsigmond királytól. 15 Itt jegyezném meg, hogy mind a családra vonatkozó oklevelek, mind az ezt felhasználók több ízben összetévesztették Akosházát a szintén Zalában, Kávás mellett levő Akosfa vagy Akosfalva nevű hellyel. (A tévedés oka az lehetett, hogy a Sárkányoknak itt is voltak jelentős birtokaik.) Egy 1567-ből származó hiteleshelyi oklevél egyenesen „Akosházafalva" nevű helységről beszél. 16 A család leszármazását mind Nagy I., mind Kempelen B. megrajzolták említett műveikben, ezenkívül egy XVII. századi birtokper kapcsán az Illésházy-iratok között is fennmaradt egy genealógiai tábla. 17 Mindhárom családfában nagyon sok a bizonytalan elem és a meglévő adatok egy része is egymásnak ellentmondó. Az általam az alábbiak szerint összeállított leszármazási tábla szükségszerűen hiányos, csak a dolgozat időbeli korszakából, a XVI. századból merítem az adatokat. A család néhány tagjának elhelyezése pedig további részletes kutatásokat igényelne. A tábla összeállításához az idézett családfákon kívül felhasználtam Holub J. kéziratban lévő családtörténeti jegyezeteit, valamint a zalavári és kapornaki hiteleshelyi oklevelek adatait. A család több tagját azonban én sem tudom elhelyezni a családfán, ezekre külön utalni fogok. 18 A család címere csak Nagy I. és Kempelen B. leírásából ismerős. 19 „A pajzs kék mezejében arany koronából kiemelkedő koronás, meztelen női alak hosszú arany hajjal; felemelt bal kezében vörössárga almát tart, melybe egy, a női alakot körülövedző zöld sárkány készül beleharapni; zárt sisak; sisakdísz a pajzsban lévő női alak kígyó nélkül; takarók; kék-arany." A család legnevezetesebb tagja Ambrus, Pozsony, Vas és Zala megyék főispánja, országbíró. Az 1505. évi országgyűlésen a bárók között szerepel, mint a Jagellók alatt felemelkedett család tagja. 20 Zalai főispán 1515-től 1526-ig. 21 1526-ban a mohácsi csatában esett el. 22 Zábláti Zsófiával való házassága 13 Horváth I., Századok, 1876., 758. 14 Vándor L., Zalai castellumok kutatásának eredményei. Castrum Bene 2/1990. (Bp., 1992.) 205. 16 Csánki i. m. 4. és 27. — Holub J., Zala megye helységei a középkorban. Kézirat, 1933. ZML. XV. 2. a. 16 ZML. XII. l.hh.Nr. 1926. 17 MOL. P. 1341. Lad. 23. 45. Nr. 9. 18 ZML. Kézirattár, XV. 2. a. 19 Nagy I. i. m. 59. — Kempelen B. i. m. 241. 20 Fügedi E. i. m. 1970., 159. 21 Holub J., Zala megye története a középkorban. (Pécs, 1929.). 476. 22 IstváníTy M., A magyarok történetéből. VIII. könyv. (Bp., 1962.) 119.
