Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

BILKEI IRÉN: Okleveles adatok az ákosházi Sárkány család XVI. századi történetéhez

BILKEI IRÉN: OKLEVELES ADATOK AZ ÁKOSHÁZI SÁRKÁNY CSALÁD XVI. SZÁZADI TÖRTÉNETÉHEZ 1. A KÖZNEMESSÉG MOBILITÁSA Amikor Werbőczy a XVI. század elején Hármaskönyvében megfogalmazta híres tételét az egy és oszthatatlan nemességről, ez az „una eademque nobilitas" sem akkor, sem máskor nem volt igaz.

1 A magyar nemesség soha nem volt, nem is lehetett egységes, akkor sem, ha a consuetudo ezt így tekintette. Ez a tény a magyar történetírásban régóta tudott, a történeti kutatások ennek megfelelően differenciálódtak az arisztokrácia és a köznemesség vagy egyszerűen csak nemesség kutatására. Fügedi E. az arisztokrácia mobilitásáról írott új szempontú elemzései

2 után legújabb művében a középkori magyar nemesség társadalomtörténeti vizsgálataihoz használt merőben új szociológiai-antropológiai módszereket.

3 Jóllehet, műve a Mátyás haláláig terjedő időszakot dolgozza fel, általános módszertani tanulságokkal szolgál a XVI. század kutatói számára is. A XVI. századi köznemesség kutatása több szempontból is figyelmet érdemlő kérdés. Míg ennek a társadalmi rétegnek a kialakulását alapos elemzésekből már ismerhetjük,

4 de a további fejlődés felé mutató átalakulás korszakát már kevésbé. Fügedi E. pontosan rámutat azokra a tényezőkre, amelyek a XV. század végén és a XVI. század elején átrajzolják a köznemesség társadalmi képét: beszűkül a mobilitás lehetősége a parasztság és a nemesség között, kialakulnak a köznemesi klánok, általánossá válik a birtok nevéből képzett előnév, a praedicatum használata, a szóbeliség ebben a korban kezd írásbeliségre váltani.

5 Ezekkel együtt majdnem bezárul, ill. nehezen átjárhatóvá válik a köznemesség és az arisztokrácia közötti határvonal ebből az irányból 1 Werbőczy István Hármaskönyve. Kiad. Kolosvári S.—Óvári K. (Bp., 1897.) 54. 2 Fügedi E., A 15. századi magyar arisztokrácia mobilitása. Történeti Statisztikai Kötetek. (Bp., 1970.). 3 Fügedi E., Az Elefánthyak. A középkori magyar nemes és klánja. (Bp., 1992.) — a régebbi irodalommal. 4 Uo. 6. 6 Uo. 12.