Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

VAJDA LÁSZLÓ: Az 1905–6. évi vármegyei ellenállás Zalában

megyék törvényhatóságainak országos politikáival kapcsolatos állásfoglalásairól. A május 8-i megyei közgyűlés is üdvözölte Heves és Zemplén vármegyék átiratait, amelyben a politikai válság megszüntetése iránt a képviselóliázhoz intéztek és hasonlót fogadtak el. Ebben kifogásolták, hogy még mindig nincs új kormány és miniszterelnök, akit az alkotmány szerint a képviselőválasztáson többséget szerzett egyesült ellenzék vezetői közül kellene kinevezni. A felirat tartalmazta az ellenzék minden lényeges követelését: a gazdasági önállóság feltételeként megjelölt külön vámterület és önálló hitelrendszer igényét, valamint a magyar hadsereg nemzeti jellegének biztosítását.

23 A törvényhatósági közgyűlés résztvevőinek öntudatát, fontosságának érzését fokozta a májusban és júniusban országosan kibontakozó propagandahadjárat, amely — feltehetően az ellenzék vezetésének irányításával — a vármegyék önállóságának jelentőségét, lehetőségeit taglalta. A Zala című újság is többször foglalkozott vezércikkeiben a kérdéskörrel. Egyrészt idézi Kossuth Lajost: „...a vármegye a szabadság, az önkormányzat klasszikus formája, a magyar alkotmány védbástyája... A mi egész sajátos helyzetünkben pedig a vármegye nem csupán televény termőföldje a szabadságnak, hanem egyúttal mentővára is, ahonnan vétót lehet kiáltani mindenkor annak, aki törvénytelen eszközökkel, önkénnyel közeledik felénk."

24 Másrészt reálisan azt is megállapította, hogy ha alkotmányellenes kormány kerül hatalomra, akkor fog kiderülni, hogy mit ér a vármegye, mit érnek a választott tisztviselők. A nagypolitika számára a vármegye már elavult, lejáratta magát, a parlamentalizmussal nem fér össze. Kevés a független birtokos, sok a vagyonilag függő. Ettől pedig nagy ellenállás, alkotmánymentő működés nem várható. Aközigazgatás államosítását, kinevezett tisztségviselőket kívánnak, központosítást akarnak, állami gyámodás alá venni a vármegyét.

25 A Fejérváry kormány kinevezése után az ellenzéki többségű képviselőház június 21-én határozatot hozott — amelyben felszólította a vármegyéket, megyei törvényhatóságokat az engedelmesség megtagadására az alkotmányellenesnek nyilvánított kormányzattal szemben. Ennek hatására Zala megyéb en is megindult az ellenállás előkészítése, megszervezése.

26 A megyebeli ellenzéki pártok — különösen a függetlenségi és 48-as párt nagyon agilisnak mutatkozó elnöke — Bosnyák Géza — révén gyorsan akcióba is léptek. Személy szerint felszólították a megyei tisztviselőket, törvényhatósági tagokat, hogy támogatják-e a szövetkezett ellenzéket. Elhatározták rendkívüli megyei közgyűlés összehívását, valamint megyeszerte politikai gyűlések megtartását, amelyre—országos ellenzéki vezetőket hívnak meg. Súlyt helyeztek a megye közvéleményének befolyásolására.

27 23 ZML. Zvm. th. biz. jgyzk. IV. 402/276. 757571905. 219. 24 Zala 32. évf. 66. sz. 1905. június 7. 26 Zala 32. évf. 66. sz. 1905. június 7. 26 Dr. Horváth J. id. m. 6—7. old. 27 Zala 32. évf. 81. sz. 1905. június 27.