Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

DEÁK GÁBORNÉ: Adatok Deák Antal politikai pályafutásához

végrehajtani. Széchenyi egy 1504-ben, II. Ulászló által kiadott törvénycikkelyre hivatkozva említette meg Deák Antal felszólalását.

37 A zalai követek akcióját Horváth Mihály is megörökítette: „Zala követei, Deák Antal és Szegedy Ferenc, megneveztetni és vád aláfogatni indítványozták mind azon „hazaárulókat", kik a fejedelmet tévútra vezették."

38 A következő kerületi ülésen, október 14—15-én még mindig a volt adminisztrátorok büntetéséről tárgyaltak. Deák Antal akkori felszólalásából idézte Széchenyi: „egynek-egynek megbocsátani méltányosnak találom —, de azoknak, akik az alkotmány alappilléreit rendítették meg, — lehetetlenség." Deák Antalt Széchenyi az ülés legerényesebb képviselőjének tartotta.

39 Szegedy és Deák Antal törvényes büntetést kívánt, de az ülésen voltak olyanok is, akik elálltak már a büntetéstől, vagy megelégedtek királyi büntetéssel is.

40 Az országgyűlés 1825. október 22-én kelt feliratában az uralkodó elé terjesztették a sérelmeket. Követelték a törvényellenesen eljáró kormánytisztviselők felelősségrevonását, a törvénytelen újoncozás abbahagyását, az adó korábbi összegének visszaszállítását, az országgyűlés háromévenkénti összehívását, és a rendeleti kormányzás eltörlését. Az uralkodó elutasította a rendek feliratát. A nádor közbenjárásával ezután több hónapos alku kezdődött, melyről a követjelentések is beszámoltak. 1825. november 2—3-án a kerületi ülés az ifjúság nevelésével és a magyar nyelv ügyével foglalkozott. Deák Antal itt is felszólalt, szorgalmazta, hogy „a nevelők, ha különböző vallásúak is, a katolikusok iskolai chatedráira is applicitáltassanak (alkalmaztassanak)". Felszólalt még — az utasítás 26. pontja szerint — a Ludoviceum (katonai akadémia felállítása) és a magyar nyelvű nevelés érdekében.

41 Guzmics Izidor utoljára az 1825. december 26-i kerületi ülésen említette a zalai követeket. Mindketten támogatták a javaslatot, hogy számítsák be a következő évi adó összegébe az előzőleg törvénytelenül beszedett adót, az erről szóló törvénycikket pedig küldj ék föl szentesítésre az uralkodóhoz. Deák Antal felszólalt követtársai ellen is, akik már negyedik hete nem tudtak megegyezni a felterjesztendő törvényjavaslatokról. „Voltaire gúnyoló pennáját" hívta segítségül a helyzet jellemzésére.

42 Deák Antal és Szegedy Ferenc működéséről a továbbiakban csak a követi jelentések adnak tájékoztatást. 1825. december 8-án kelt jelentésükben arra nézve kértek utasítást, hogy hány fő katonaság állomásozhasson az országban. A pótutasítás szerint „azon szám békesség idején legfellebb 64.000-t soha fel ne haladja."

43 1826 májusában a megye — a követek előzetes kérése alapján — a magyar nyelv ügyében küldött pótutasítást; érjék el, „hogy az uradalmi Tisztek a számadásokat, és a gazdaság Kormányát magyar nyelven vezetni tartozza37 Széchenyi István: Napló. Bp. Gondolat, 1978. 405—406. p. 38 Horváth 155. p., Áldor 24. p. 39 Széchenyi 411—412., 414. p. 40 Guzmics 61. p. 41 Uo. 100—101. p. vö. Gr. Széchenyi István naplói. (SZIN) köt. Bp. 1926. 739—742. p. 42 Guzmics 168., 183., 189. p. 43 ZML kgy. jkv. 1826:1 (febr. 20.)